Talán tévedés azt hinni, hogy az érveket ugyanúgy meg lehet számolni, mint a pénzt.

Eddig oly keveset használta a "boldogság" szót, most mégis eszébe jutott. Ha valaha is tudta, mi a boldogság, ma már arra sem emlékezett, mikor érezte utoljára.

A kevés apai szeretet is sokkal több a semminél.

Őt annak idején arra tanították, hogy az átdorbézolt éjszakák, a tánc, a házasságtörés meg a mértéktelen ivászatok fájdalmat, rosszullétet, sőt igazi betegséget okoznak, és ha az ember mindeme bűnöket elköveti, akkor a fejére idézi a sorsharagot. De ez nem igaz, hiszen a bűn jutalma a tökéletes gyönyör.

A szellemes cselekmény inkább a szerző megelégedésére szolgál és nem az olvasóéra.

Az ember az egyetlen állat, amely milliószámra mészárolja a saját fajtáját, és gránáttölcsérektől kilyuggatott, szögesdróttal szétszabdalt pusztasággá változtatja a tájat. Egyszer talán majd kiirtja magát, és átengedi a világot a fáknak és a madaraknak... talán az is lenne a legjobb.

Ha valaki valami rosszat követett el, és tudja, hogy amit elkövetett, rossz, és rosszul érzi magát miatta, és tudja, hogy miért érzi rosszul magát, akkor az tudatos bűntudat.

Túlságosan jól ismerte ahhoz, hogy szeresse vagy utálja: a múltjának egy része volt, mint egy régi barát, aki a hibái ellenére is barát marad, csak mert mindig is az volt.

Kezdte úgy érezni magát, ahogy a sivatagban érezte: mintha örökké kellene gyalogolnia, anélkül, hogy eljutna valahová. 

Sosem bocsátunk meg azoknak, akiket megbántottunk.

Aki hatalommal rendelkezik, de pénze nincs, rendszerint megvesztegethetőnek bizonyul, kivéve, ha elvei vannak.

A hiba, az hiba! Ha egy újabb hibát követünk el, abban sincs semmi kivetnivaló, de ugyanazt a hibát kétszer elkövetni ostobaság.

Mindig van lehetőség a tárgyalásra, és el lehet kerülni a katasztrófát.

A tétovázás gyengíti az akaratot. Nincs helye a kétségeknek. Cselekedni kell!

Ha már minden józan ésszel felépített elképzelés kudarcot vallott, akkor egy őrült terv is sikerrel járhat.