A nap az egyetlen igazság, az mindenkiért lángol az égen, szegénynek és gazdagnak ugyanazzal a mozdulattal adja pompáját, fényét, melegét, minden életnek forrását.

Csak a tudomány forradalmár, a tudomány elegendő lesz, hogy ne csak az igazságot, de igazságosságot is teremtsen, ha ugyan az igazságosság lehetséges ezen a földön.

A haladás csak összeütközések és harcok eredménye, a világot csak az ellentétes erők küzdelme hozta létre.

A marakodó szocialista szekták közös bűne a munka önkényes megszervezése; szolgaságba hajtják az egyént a közösség hasznára.

A lopás csak egyik fajtája a kikényszerített visszatérítésnek.

A tudomány egymaga fogja megoldani az emberi, társadalmi és vallási problémát.

Lángész csak a társadalom talajából virágzik ki, a nagy művészetben csak korának hite lángolhat.

Az élet éppen úgy származik az ujjakból, mint az agyból, ha egyszer élőlényeket teremt valaki.

Az örökkévalóság vonása csak a művész együgyű ártatlanságában van, aki igen alázatosan és mélységes hittel áll meg a mindig szép természet előtt.

Az igazi ifjúság az egyetemeken, a laboratóriumokban, a könyvtárakban van. Ez a dolgozó ifjúság fogja meghozni a holnapot, nem pedig az asztaltársaságok, kiáltványok és extravaganciák ifjúsága.

Mindig az én a középpont, az egyén mindig azt kívánja, hogy önmagában és önmaga által legyen boldog.

A tudománynak egyetlen lépése közelebb juttatja az emberiséget az igazságosság és igazság rendszeréhez, mint százesztendős politizálás és társadalmi lázadás. A tudomány maga elsöpri a dogmákat, elsodorja az isteneket, világosságot és boldogságot teremt.

Minden kérdés megváltozik aszerint, hogy milyen szempontból nézzük.

A szeretetben mindhalálig reménykedni kell.

A mű éltető eleme a szeretet, csak a teremtő szeretet teheti örökkévalóvá, és azonnal összeomlik, amint megszakad a testvéri szolidaritás köteléke.