A vereséget nem palástolni, hanem megvilágítani kell, mert a vereség teszi emberré az embert. Aki nem érti meg vereségei mibenlétét, üres kézzel indul a jövőbe.

Sportolókkal, artistákkal is megesik, hogy pontosan, technikailag tökéletesen hajtják végre a gyakorlatot, mégis elmarad a siker, mert hiányzik a belső tűz.

Amikor valami, amit az ember támogat, aminek szívből örül, és úgy tűnik, hogy megvalósul, akkor ezzel nem ér véget a feladat. Nem örömmámorban kell kitörni, hallelujázni, és azt mondani, hogy most már minden cuki, hanem akkor kell nagyon figyelni.

Érthető is: akinek csak néhány százezre van, az lassan gazdagodik, de akinek milliói vannak, annak nagyobb a hatósugara. Amihez hozzányúl, megkétszereződik, megháromszorozódik, még ha nem akarja is.

Minden győzelemben megbújt a jövendő vereség, minden örömmámor alján - a keserűség.

Mindenkinek szüksége van sikerélményre is, hiszen éppen ez lendít át a bizonytalanságon, a holtponton.

A siker rendszerint azoknak az ajtaján kopogtat, akik túl elfoglaltak ahhoz, hogy keressék azt.

Lehet, hogy a kudarc után elért siker csak félsiker?

Olyan, hogy siker és kudarc, egyszerűen nem létezik. Ami valós, az az életed, a tapasztalataid és a kihívásaid - és hogyan birkózol meg ezekkel.

Több az esély a sikerre, ha az ember nem annyira a saját erejére, inkább a mások hibáira épít, tartalékolja a saját energiáit, és kihasználja az ellenfele gyengéit.

Mindig a jövőnek kell dolgozni, nem a hirtelen zsebre vágható pillanatnyi sikernek.

Az életben, ha sikert akarunk elérni, mindent jó előre ki kell számítani.

Ha nincsenek árnyékaid, a fényben sem lehetsz.

A lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszem.

Keep smiling a leghétköznapibb hétköznapokon is. Nem sérteni és nem sértődni soha semmivel, semmitől. A biztos siker titka.