Egy gyerek nem hazudik, csupán megtanulja utánozni a hazugságot.
A gyermekkor időtlen időktől fogva mindenkor a népmesék, legendák, tündérhistóriák kora volt, mert minden egészséges fiatalban ösztönös és tiszta szeretet él a fantasztikus, csodálatos, mesés történetek iránt.
Nincs is más bú, olyan, mely a
Szivet összeégeti,
Egy lehet csak: nélkülöző
Gyermekeknek könyei.
A gyerekeket pokolról tanítani molesztálás. Csak a halál utáni örök boldogság vagy szenvedés ellenőrizhetetlen képe bírhat rá amúgy szerető szülőket, hogy ilyesmivel ijesztgessék gyermekeiket.
Csak az marad meg igazán, amit gyerekkorunkban fedezünk fel.
A szülők igazi szeretetét
a gyerek sose viszonozza.
Soha ne félj túl boldoggá tenni egy gyereket. A boldogság az a légkör, ahol a szeretet kifejlődik.
A gyerekek akkor is szeretik a szavak dallamát, ha nem értik őket.
A rózsa szép, kecses és illatos, de ha valami nem a kedve szerint történik, azonnal kimereszti tüskéit. A rózsa olyan, mint egy elkényeztetett gyerek, első pillantásra nagyon aranyos, de ha hozzáérsz vagy egy pillanatig mással vagy elfoglalva, s így nem ő marad az érdeklődés középpontjában, azonnal beléd vájja körmeit.
A legtöbb ember azt hiszi, hogy a szülőknek kell nevelni a gyerekeket, igyekezniük a jellemüket a lehető legjobban alakítani, ez azonban egyáltalán nem igaz. A gyerekeknek kezdettől fogva önmagukat kell nevelniük, önállóan kell kialakítaniuk jellemüket.
A gyermek, akármilyen kicsi, már egy kicsit személyiség, aki saját lelkiismerettel rendelkezik. Ha úgy kezeljük a gyermeket, hogy észrevegye, saját lelkiismerete bünteti a legjobban, ezzel neveljük a legjobban.
Egy 14-15 éves gyerek számára bármiféle büntetés nevetséges, mert az ilyen korú gyermek nagyon jól tudja, hogy senki, még a saját szülei sem tudják büntetéssel meggyőzni vagy fájdalmat okozni neki. Csak beszélgetéssel és önállóságra neveléssel lehet gyors javulást elérni, soha nem a kemény büntetéssel.
Amikor picik voltunk, mindannyiunkat hipnotizáltak a szüleink. Ez alól senki sem kivétel. Nem lehet egy gyereket bevezetni a társadalomba és az anyanyelvbe hipnózis nélkül.
A gyerekek sokkal többet tanulnak a példából, amit látnak, mint a kimondott szabályokból.
Akié a gyerek, azé a jövő.