Nem lenne isteni embergyerekeknél is bevezetni a téli álmot? Igazán élvezet volna eligazgatni egy árvaházat, ha az ember október elsején ágyba dugná az aranyos kicsikéket, és ott maradnának április huszonkettedikéig!
Ha az ember gyerekekkel dolgozik, abban van valami építő, valami derűlátó - mármint ha az ember az én derűs életszemléletemmel nézi.
Tudom én: a gyerekek születésüknél fogva vadak. Egy kis gyengédség, felszíni engedelmesség - ez a legtöbb, amit remélhetek. A látszat alatt megmarad a vadság; keményen, ellenségesen, idegenül.
Hatévesen a gyerek olyan finomságokat is észrevesz, amelyek egy évvel később már felidézhetetlenek. A papírmasé, a cukormáz, a plasztik mögött ő még látja a valódi boszorkányt, az igazi varázslatot.
Ne sulykolj semmit a gyermekeidnek. Tanítsd meg őket gondolkodni, tapasztalatokat értékelni és veled ellenkezni!
A felnőttkor ridegnek és üresnek tűnhet, ahol nincsenek tündérek, sem Télapó, sem Bergengócia, sem boldog vadászmezők, ahová a jobblétre szenderült és megsiratott kedvenc kis kutyusok, cicusok és aranyhörcsögök mennek és angyalok sincsenek. De nincsenek ördögök sem, és pokoltűz sem, sem gonosz boszorkányok, sem szellemek, sem kísértetjárta házak, sem démontól megszállottság, sem mumus, sem emberevő óriás. Igen, Brumi maciról és Dollyról kiderül, hogy igazából nem is élnek. De van meleg, élő, beszélő, gondolkodó, felnőtt hálótárs, akit a karunkban tarthatunk, és a többségünk kielégítőbb szeretetnek tartja ezt a fajtát, mint a gyermeki vonzalmat a kitömött játékok iránt, legyenek bármilyen puhák és aranyosak.
Egy rendkívüli gyereknap, az mindenkinek jó,
És akár minden évszakban több is tartható,
Egy rendkívüli gyereknap, az bármikor lehet,
A lényeg az, hogy tudjon róla minél több gyerek.
Hagyd a mesekönyvet olvasatlan,
Itt a helyed, ma egy ilyen nap van!
Így, sokan együtt ünnepeljük a gyereknapot,
Ennek örömére most kiabáljunk egy jó nagyot!
Nincs idegesítőbb a gyermeki csacsogásnál, és nincs szomorúbb a csendnél, ami utánuk marad.
A tulajdonjog a tipegő szerint
Életünk végéig a testünkben lakozó gyermekek maradunk. Megzavarodott gyermekek.
Mikor a gyerek megnő, nem szokás gyászolni, holott volna rá ok. Az a négyéves kislány olyan visszahozhatatlan, mintha meghalt volna.
Az egyenlőség érzése velünk születik. A gyermek csak a korkülönbség szerint osztályozza az embereket.
A gyereket meg kell ismertetnünk a csodálatos nyelvvel: az ünnepélyes, a nagy, a szép szavakkal is. Milyen sokszor lekezeljük a gyerekeket a nekik szánt könyvekben, imákban, versekben. Pedig már egy hatévest is megborzongathat a Biblia nyelvezete vagy Miltoné.
Különösen szeressétek a gyermekeket, mert vétek nélkül valók, mint az angyalok. A mi örömünkre vannak a világon, hogy jobbá tegyék szívünket.