Abból, hogy egy elengedett tárgy eddig mindig leesett, logikai alapon nem következtethető ki, hogy ezentúl is mindig le fog esni.
Még a tudomány legragyogóbb elméi sem tudnak ellenállni a túlegyszerűsítés csábításának.
A tudományos módszer lényege, hogy a problémákat mint problémákat kezeli, így keresi a legjobb megoldást, előítéletek és sovinizmus nélkül. Nem azt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság.
A tudomány lényege: tégy fel egy arcátlanul nem helyénvaló kérdést, s máris úton vagy egy helytálló válasz felé.
A dolgoknak csakis tiszta értelemből vagy tiszta észből való megismerése nem egyéb puszta látszatnál, és csak a tapasztalatban van igazság.
A dogmatikus darwinizmus úgy kezdődött, hogy a meglévő bizonyítékot egyoldalúan értelmezték, és ezt nyilvánították az egyetlen tudományos útnak. Ennek kritikusait tudománytalannak bélyegzik, cikkeiket elutasítják a jó nevű tudományos folyóiratok, amelyek szerkesztőségében túlnyomó többségben vannak a dogmatikusok. Az evolúciót kritizálókat nem támogatják az állami szervezetek, amelyek a támogatási kérelmeket a dogmatikusokhoz küldik felülbírálatra, és végül a kritikus tudósokat teljes egészében kirekesztik a tudományos társadalomból.
Minél többet ismerünk meg a természet szilárd törvényeiből, annál hihetetlenebbekké válnak a csodák.
Megfigyeléseink egyenletesen javulnak, de megértésük zegzugos úton halad előre.
A tudomány problémáit néha könnyebbé tesszük, ha komplikációkat adunk hozzájuk.
Nem lehetséges filozófiától mentes tudomány, csak olyan tudomány, amelynek filozófiai csomagját ellenőrzés nélkül csempésztük fel a repülőgép fedélzetére.
Az ember nem ért meg még egy igazi empirikus hipotézist sem addig, ameddig abban a tévedésben él, hogy az szükségszerűen igaz.
A feltaláló csak a használók egyike, és az, amit a találmányának funkcióiról és felhasználásairól tud, véletlenszerű és vitathatóan kiváltságos tudás. Ha mások másra jobban tudják használni a találmányt, akkor a feltaláló szándékai - akár világosak voltak, akár ködösek - kizárólag történeti szempontból érdekesek.
A tudomány egyik legfőbb jellegzetessége a kritikai szellem. Ha valahonnan ez hiányzik, akkor az nem tudomány, hanem agymosás.
A fizikának többnek kell lennie képletek halmazánál, amelyek megjósolják, mit fogunk megfigyelni egy adott kísérletben - arról kell beszámolnia, milyen a világ valójában.
Amikor forradalmi természettudományról van szó, a gondolatok milyensége számít, nem pedig az igazhívők száma.