Embernek lenni annyi, mint veszélyek és a lehetőségek között egyensúlyozni.
A meglepetés a világ szerkezetének velejárója. Bármennyi tudást is halmozunk fel, nem képes felvértezni minket a természet újabb meglepetéseivel szemben.
Ha kutatóként a tudományos nézeteidet próbára tevő kérdésre az az első reakciód, hogy "Mit gondol róla X?" vagy hogy "Hogy lehet ilyet mondani? Mindenki jól tudja, hogy...", akkor fennáll a veszély, hogy többé nem vagy kutató.
Minden könyvön érződik a hely szelleme, ahol íródott.
Ha végigtekintünk a fizika történetén, egy dolog világosan kitűnik: amikor valaki végre a helyes elmélettel áll elő, az gyors győzelmet arat.
A Világegyetem, amelyben élünk, összefüggő, minden mindennel kölcsönhatásban van. Lehetetlen, hogy a természetről két elméletünk legyen, melyek különböző jelenségeket úgy magyaráznak meg, mintha semmi közük sem lenne egymáshoz.
Nem támogatok semmit - a tudományon kívül -, sem nem vagyok semmi ellen - kivéve, ami a tudományt veszélyezteti.
Bármilyen vállalkozás fejlődéséhez valódi kockázatokat kell vállalni, és ez néha bizony kudarcot eredményez.
A fizikának többnek kell lennie képletek halmazánál, amelyek megjósolják, mit fogunk megfigyelni egy adott kísérletben - arról kell beszámolnia, milyen a világ valójában.
Akárcsak a romantikus ponyvaregényekben, a fizikában is az eggyé válás az áhított végcél. A tudományban az a legvarázslatosabb, amikor két különbözőnek gondolt dolgot sikerül egyetlen entitásban egyesíteni, megmutatva, hogy csupán ugyanannak a dolognak két különböző aspektusát jelentik.
Amikor forradalmi természettudományról van szó, a gondolatok milyensége számít, nem pedig az igazhívők száma.
Nincs egyértelmű megfeleltetés a megfigyelt dolgok és a kijelentések között. A legegyszerűbb megfigyelések leírásaiba is feltételezések és előítéletek lopódznak be.
Alapvető hozzáállásunk a bizalom kell hogy legyen, mivel ha mindenről bizonyítékot akarnánk szerezni, semmit sem hinnénk el. És akkor nem is csinálnánk semmit - nem kelnénk fel, nem házasodnánk meg, nem szereznénk barátokat, nem ápolnánk szövetségeket. A bizalom képessége nélkül magányos állatok volnánk.
Amikor valaki belép egy tudományos közösségbe, fel kell adnia bizonyos gyerekes vágyakat: azt a vágyat, hogy mindig igaza legyen, vagy azt a hitet, hogy az abszolút igazság birtokában van. Cserébe részese lehet egy vállalkozásnak, amely idővel olyan eredményeket tud elérni, amire egyedül senki sem lenne képes.
A jó tanárok azt várják a diákjaiktól, hogy haladják meg őket.