Mint a tudományos elméletek általában, a kvantumelmélet is az emberi megismerési folyamat terméke, és nem csak a megismerés objektumának, a mikrovilágnak a sajátosságait tükrözi, hanem a megismerő szubjektumét is.
A felfedezők, akik olyan tájakra merészkednek, ahol előttük még senki se járt, joggal vívják ki a csodálatunkat és a rokonszenvünket - lényegében függetlenül attól, hogy mit hoznak haza a hátizsákjukban.
A tudományban az igazság fontosabb, mint a siker.
Azért alakultak ki a tudomány gyakorlásának normái, hogy a tudomány, mint szellemi intézmény, ne osztozzon azoknak a tudósoknak a gyarlóságában, akik művelik.
A szkeptikus módszer következetes alkalmazásának köszönhető, hogy a közfelfogásban a természettudományok váltak a megbízhatóság és a pontosság etalonjává - gondoljunk a "csillagászati pontosság" kifejezésre a köznyelvben. Ez a módszer azonban egészen különleges kvalitások meglétét tételezi fel a tudomány művelőjében: egyszerre kell hinnie és kételkednie, pedig ez két ellentétes pszichológiai állapot, amelynek következetes fenntartása állandó lelki feszültséggel jár.
Abból, hogy egy elengedett tárgy eddig mindig leesett, logikai alapon nem következtethető ki, hogy ezentúl is mindig le fog esni.