A jó vezetőnek fertőző optimizmust kell árasztania, és azt a bizonyosságot, hogy a nehézségekkel mindig szembe tud nézni. Önbizalomnak kell sugároznia belőle, még akkor is, ha nem egészen bizonyos az események kimenetelében.

Aki felfelé kritizál - az lefelé tart.

Akit nem tudsz legyőzni, azt nyerd meg a barátodnak.

Semmi nem biztosít nagyobb hatalmat az emberek felett, mint a hazugság. Mert az emberek, fiacskám, eszmékből élnek. S ezeket irányítani lehet. Ez az egyetlen hatalom, ami számít.

Az uralkodás nehéz, bölcsnek lenni pedig fájdalmas.

A politika gyorsabban évül el a divatnál.

A szerelem hatalmának le kellene győzni a hatalom szerelmét.

A jó vezetőnek nemcsak erőskezűnek, de gyakran kíméletlennek is kell lennie.

Miféle gyönyörűség fogható a világon az uralkodás, a hatalom gyönyörűségéhez?

Maga az erőszak jogtalan. A legjobb kormánynak éppúgy nincs rá joga, mint a legrosszabbnak. Legalább annyira ártalmas, ha nem ártalmasabb, amikor a közvélemény beleegyezésével gyakorolják, mint amikor annak ellenére.

Ahogy egy központilag irányított rendszer egyre összetettebbé válik, a rendszer irányítását végzőknek egyre több információra van szükségük ahhoz, hogy legalább a katasztrófát elkerüljék, kitűzött céljaik megvalósításáról már nem is szólva.

Sem az erő, sem a jó szándék nem tart örökké.

Nincs is veszélyesebb egy hatalommal rendelkező bolondnál.

A hatalom egy szükséges rossz kellene, hogy legyen, amit mindenki kényszerből vállal, nem élvezetből. Csak olyannak lenne szabad hatalma legyen, aki nem akar hatalmat, és csak addig lenne szabad az övé legyen, ameddig nem akarja. Nyilván ez egy teljesen utópisztikus hozzáállás, a valóságban az emberek szeretik a pozíciót meg a státuszt.

A korlátlan hatalom szinte mindenkiből zsarnokot csinál.