Mi jó van abban: egészségesen meghalni?

Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényében a nagy inkvizítor kijelenti, hogy három erő van csupán a földön, mely az embereket képes örökre legyőzni és rabul ejteni: "a csoda, a titok és a tekintély". A gyógyítók a történelem folyamán tudták ezt, és titkok fátylába burkolták gyógyítási módszereiket. A sámánok képzését és praktikáit misztikus homály fedte, a nyugati orvosok évszázadok óta megkülönböztető öltözéket viselnek, hogy tiszteletet ébresszenek a betegben, és fokozzák a placebohatást: fehér köpenyt hordanak, cirkadalmas diplomákat aggatnak a rendelő falára, érthetetlen latin nyelven irkálják receptjeiket.

Legalább annyira lehetetlen különválasztani az öröklődést az életmódtól, mint egy téglalap hosszát a szélességétől.

A betegségek eltörlése ugyanolyan élettani jelenséggé teszi majd a halált, mint amilyen az alvás. Azon nemzedékek tagjai, akik együtt éltek, együtt is fognak meghalni.

Csak úgy őrizheted meg az egészségedet, ha azt eszed, amit nem kívánsz, azt iszod, amit nem szeretsz, és azt teszed, amit nem akarsz.

Akik úgy vélik, hogy nincs idejük a testmozgásra, azok előbb-utóbb kénytelenek lesznek időt találni a betegségre.

Egy csipet megelőzés többet ér, mint száz mázsa gyógyítás.

Vannak, akik haláluk napjáig élnek, és vannak olyanok is, akik a diagnózis napján meghalnak. Az egyik legfontosabb dolog, amire emlékezni érdemes, hogy tudományosan bizonyított tény: az optimista szemléletű emberek tovább élnek.

Ha évente egyszer, január elsején olyan újévi fogadalmat szeretne tenni, amely teljesíthető, rendkívül nagy hatású, és egész esztendőben betartható, akkor tegye önmaga egyedüli, személyes felelősségévé az egészségét az év minden egyes napján, bármit is hozzon az élete!

Ha nincs egészsége, semmije sincs. Ha viszont jó egészségnek örvend, akkor szinte bármire képes lehet.

Semmi sem olyan hasznot hajtó, mint egy olyan termék, amelytől sokan teljes mértékben függenek.

A betegség nem úgynevezett "jó". De például, aki volt valaha csecsemő, visszakerül vele az anyja ölébe, kialhatja magát végre, kap enni-inni, kiszolgálják, heverhet nyugton. Annyit alhat megint, amennyi alvás kell neki. Visszamerül a született kiváltságaiba. Király és titok. Gyengédség veszi körül és szolgálat. És ha csak lagymatag, tessék-lássék módra is; és ha álszent, beidegzett képmutatásból is; annyi baj legyen: jelzést kaptál az eredeti egyedülálló helyzetedről. Helyrebillen a világ: körülötted kering megint. Az embernek cseléd kell és nem parancsnok. Mindenkinek, a gyengének is, az erősnek is. A többi ember részéről. Születésed pillanatától fogva, és mindvégig is, segítségre van szükséged. Segítségre, mégpedig az élethez.

A száj fog nélkül olyan, mint a malom kő nélkül, s a fog sokkal becsesebb magánál a gyémántnál.

Még akkor is, ha az orvos csak a testi tüneteket ismeri, gyakran csak félig ismeri a bajt, amelynek gyógykezelésére fölkérték. A betegség látszólag különálló valami, és mégis... talán csak egy lelki baj kifejezése.

Akinek szíve és esze van, annak minden testi nyavalyája is szorosan összefügg belső élete bajaival.