A bátorság nem mindig harsogó. A bátorság néha egy csendes mondat a nap végén: "Holnap újra megpróbálom."

Esély mindig van:
lapulj az aszfaltba, ha
jön az úthenger.

Akkor jársz jól, ha
mind közelebb lépsz ahhoz,
amitől félnél.

Az a bátorság, amikor előre tudod, hogy vereség vár rád, és legyen, aminek lennie kell, mégis kitartasz.

Aki nem fél a kísértetektől, annak számára nincsenek kísértetek.

A bátorságot nem lehet eldugni, mint a csontokat a zsákba. Elő kell venni, újra meg újra fel kell mutatni a fénybe, és minden alkalommal erősebb lesz. Ha azt hiszed, elteheted arra az időre, amikor szükséged lesz rá, tévedsz. Olyan ez, mint bármely része az erődnek. Ha nem törődsz vele, a zsák akkorra ürül ki, amikor a legnagyobb szükséged lenne rá.

Sohasem tapasztalnánk meg a bátorságot és a türelmet, ha az élet csak örömökből állna.

Ráléptél az utadra. Kevés embernek van hozzá bátorsága. Szívesebben mennek olyan úton, amelyik nem az övék. Mindegyiküknek megvan a maga adottsága, de nem akarja észrevenni.

Az a bátor, aki félelmei ellenére dönteni mer. Akit minden lépésekor zaklat az ördög, és akit örökös bizonytalanság gyötör, hogy vajon amit tesz, jól teszi-e.

Embernek lenni annyit tesz, hogy vannak kétségeink, és ennek ellenére is folytatjuk az utunkat.

Bevallom: alapvetően gyáva vagyok, és lehet, hogy furcsán hangzik, ezt nem szégyellem, hanem egyenesen büszkélkedem vele. Mert ha egy oroszlán bátor, az ember csak vállat von: mi a különös ebben? Egy oroszlántól elvárható a merészség, de annál inkább megbecsülendő, ha egy magamfajta gyáva nyúl, belátva, hogy nem kerülheti el a harcot, hátsó két lábára emelkedik, és támadásba lendül.

Erő bátorság nélkül: fejsze nyél nélkül.

A puszta szándék még nem tesz hőssé senkit; a bátorság és a tehetség sem elegendő hozzá, még szörnyek és sárkányok is kellenek.

Akkor bátor az ember, ha tud a közelében egy tankot, ami mögé odahúzódhat.

Az alattomos emberek gyávák.