Egy kaland önmagáért is megéri.

Ahonnét a vagányság jön, onnét a hülyeség se lehet messze.

Pontosan ennyit jelent a bátorság: megbirkózni a félelemmel, s csak arra gondolni, amit meg kell tenned.

Vesd el a sajnálkozást és a félelmet! Tedd azt, amit éppen tenned kell.

A kockázat magában hordja a méltó jutalmát.

Ha elég bátrak vagyunk, lehetőségeinknek semmi sem szabhat határt, és miénk lehet a végtelen!

Versenyhelyzetben jól szerepelhetünk szupersztárok ellen is, ha ugyanolyan félelem nélkül tekintünk rájuk, mint ők miránk.

Aki magában bízik, az másokban is bízik. Mert tudja, ha cserben hagyják - márpedig előbb vagy utóbb cserben hagyják, hiszen az élet már csak ilyen -, vissza tud vágni. Az élet egyik szépsége éppen ebben rejlik: a kockáztatásban.

Az életben a boldogsághoz kell egy kis őrültség. A bátorságnak köszönhetően tartalmasabb élet vár az emberre. A félelem legyőzése kapu egy teljesebb és szabadabb élethez. Szóval előre kell nézni, és menni.

Más a vagányság és más a bátorság. Vagány az, aki gondolkodás nélkül megtesz valamilyen veszélyes dolgot. A bátor ember úgy megy neki a veszélynek, hogy tisztában van a kockázatokkal.

Az élet maga a bizonytalanság, és az egyetlen orvosság ez ellen a vakmerőség.

Nem hazudok már jó ideje magamnak,
bármikor hangosan köszönök a bajnak.
Nem félek tőle, belenézek a szemébe,
mire feleszmélnék, már vége.

A bátorság a félelemmel ellentétben nem fertőz.

A bátorság lehet, hogy tétovázik és kifullad, de nem száll ki, hacsak nem ez a legmegfelelőbb és legbátrabb döntés.

Gyakran kerültem veszélyes helyzetekbe, amikor erőt vett rajtam a félelem, de ez sosem bénított le, inkább ösztönzően hatott rám, hogy legyőzzem az utamba került akadályokat. Nem voltak rendkívüli adottságaim, de volt elegendő erőm, eltökéltségem és kitartásom, hogy szembenézzek a kihívásokkal, és az esetek többségében sikerült is megfelelnem nekik.