Sose veszítsük szem elől az álmunkat. Még akkor is érdemesebb egy nagyobb álmot dédelgetni, és dolgozni érte, ha az soha nem valósul meg, mint egy szerényet álmodni, és azt valóra váltani.
Hibázz keményebben! Nem lehetsz sikeres hibák nélkül.
A világ leggazdagabb emberei hálózatokat keresnek és építenek, mindenki más munkát keres!
A kritizálás elvakít, az elemzés viszont felnyitja az ember szemét.
A való világban valami sokkal többre van szükség, mint jó érdemjegyekre. Hívhatjuk rámenősségnek, kurázsinak, belevalóságnak, elszántságnak, virtusnak, agyafúrtságnak, merészségnek, állhatatosságnak és éleseszűségnek. Ez a tényező, bárhogy is nevezzük, sokkal inkább meghatározza az emberek jövőjét, mint az iskolai bizonyítványuk.
Ha tudod, hogy igazad van, nem félsz harcolni.
Az iskolával az a gond, hogy gyakran azzá válunk, amit tanulunk. Ha például szakácsnak tanulunk, szakácsok leszünk. Ha jogot tanulunk, ügyvédek leszünk, ha autószerelést tanulunk, autószerelők leszünk. Ez azért baj, mert megfeledkezünk saját vállalkozásunkról. Sokan azzal töltik az életüket, hogy valaki más vállalkozásával törődnek és őt teszik gazdaggá.
Az élet a legjobb tanár. Az élet általában nem beszél hozzád. Csak lökdös ide-oda. Minden lökéssel azt hozza a tudomásodra, hogy "ébredj fel! Valamit meg akarok tanítani neked."
Az emberek azért küszködnek anyagi gondokkal, mert éveket töltenek az iskolában anélkül, hogy egyetlen szót is hallanának arról, miként kell bánni a pénzzel. Azt még megtanulják, hogyan dolgozzanak a pénzért, azt viszont már nem, hogyan dolgoztathatják a pénzt saját előnyükre.
Pénzügyi helyzeted olyan, mint a golfozás. Olvashatsz hozzá könyveket, járhatsz szemináriumokra, fogadhatsz edzőt, és vehetsz tőle órákat, de végeredményben csak te magad tudsz javítani a játékodon.
Azért nem jut sok értelmes, tanult ember nagy vagyonhoz, mert az iskolában azt tanulta, hogy a hibák rosszak. Az életben az nyer, aki a legtöbb hibát véti, és tanul belőle - úgy, hogy nem hazudik, nem csal, nem tagadja le, nem okol másokat.
A hibák nagyszerű tapasztalatokhoz vezethetnek, de amikor az ember éppen éli őket, nehéz meglátni ostobaságunkban az értéket.
Az a vesztes, aki nem engedheti meg magának, hogy veszítsen.
A legtöbb bankár azért nem gazdag, mert nem szerencsejátékos. A legtöbb szerencsejátékos pedig azért nem gazdag, mert nem jó bankár.
A sikeres ember és az átlagember között az a különbség, hogy mennyi kritikát bírnak el. Az átlagember nem nagyon bírja a kritikát, ezért marad átlagos az élete. Ezért nem lesz belőle vezető. Az átlagember félelemben él, hogy mit mondanak vagy gondolnak róla mások. Ezért éli úgy az életét, hogy a többi átlagemberrel tart.