A szív a legfurcsább csavargó -
dölyfös kacajjal elszalad,
hogy megalázva, elgyötörve
visszalopóddzék a küszöbre,
hol csupa dacból megszakad.

Mindenkinek ád a sors fiatal korában olyan kalandot, amire még öregen is szívdobogva gondol vissza.

Szeressük az emberiséget, de az egyes embertől semmi jót ne várjunk, mert az emberiség csoda, de az egyes ember bestia.

Mi lenne a férfiakból, ha az asszony meg nem könyörülne rajtuk egy-egy hazugsággal.

Nem az a fájdalmas, ha az embernek forrásvízen kell élnie, hanem az, ha ugyanakkor az ő szeme láttára nála hitványabbak nektárt vedelnek.

Az emberek nem olyanok, amilyenek lehetnének, hanem olyanok, amilyenek lehetnek.

A láp téli álma mély és hosszú. Későn alszik el, de nehezen is ébred. Odakint már tavaszi ruhába öltözködnek a cseresznyefák, mikor a láp még csak a pilláit nyitogatja: a nádkórókon a száraz leveleket kiszorítják helyükből az elevenzöld, friss hajtások.

A legkisebb államtitok is olyan szikra, amiből nagy tűzvész lehet. Nemcsak az uralkodónak nem szabad bízni senkiben, de annak sem, aki közelében él.

A császár megrázta a fejét. A fiút nem azért vette magához, hogy áruló gyöngédséggel vesztére legyen, hanem hogy előkészítse az uralkodásra. Lehet, hogy ezen az estén, amikor tizenhat év után először érezhette a fiú mellett, hogy apa, gyöngébb volt, mint szabad lett volna. De ha részeg táncot járt volna, és a szent palota tetejéről a csillagokra kurjongatott volna örömében, az se lett volna sok.

Ha az emberek negyedrész annyit költenének arra, hogy jót tegyenek másokkal, mint arra, hogy kárt tegyenek maguknak, nyoma se volna nyomornak.

Ha két rokonlélek egymásra találva feltárja belsejét, sorsuk el van döntve.

Az ember akkor öregszik meg, mikor mosolyog azon, amin valaha sírt, és nevet azon, amiért valamikor a fogát csikorgatta.

Sose rettegjünk és aggódjunk amiatt, ami szívünkben természetes és igaz. Nincs a Teremtésnek nagyobb adománya, mint ha megengedi valakinek, hogy szívében, ha rövid időre is, a mindenség örök nagy törvényeivel érezzen összhangot.

Legszomorúbbak azoknak a dolgoknak a romjai, amik elmúltak anélkül, hogy lettek volna.

A nőnek, ha százéves is, inkább hidd el, hogy első, mint hogy utolsó szerelme vagy.