Aki - őszintén - a hit ösvényén halad, képes lesz egyesülni az Istennel és csodákat tenni.

Az Igazság mindig ott van, ahol a Hit.

Vannak helyek: hiába pusztítja el őket háború, üldöztetés és közöny, mindig szent helyek maradnak. Mindig akad valaki, aki érzi a hiányát, és újjáépíti.

Az univerzum vállalja, hogy kijavítja helyettünk a hibákat.

Az éhezésnél, a szomjazásnál, a munkanélküliségnél, a szerelmi bánatnál, a vereségnél - mindennél - rosszabb, ha úgy érezzük, hogy senkit, de senkit nem érdeklünk.

Kell, hogy legyen egy cél a fejedben: följutni a csúcsra. De ahogy haladsz fölfelé, egyre több dolgot láthatsz, és semmibe nem kerül néha megállni és élvezni a kilátást. Minden meghódított méterrel egyre messzebb látsz, és ezt ki kell használnod, hogy olyan dolgokat fedezhess föl, amiket addig nem vettél észre.

Ne hagyd, hogy mások véleménye vezessen, amikor olyanokat hallasz, hogy "ez szebb" vagy "az könnyebb". Sok energiádba és lelkesedésedbe fog kerülni, hogy elérd a célod, úgyhogy egyedül te vagy a felelős érte, és biztosnak kell lenned a dolgodban.

Fontos, hogy elfogadjuk a szenvedélyeinket, és ne mondjunk le a sikereink felett érzett lelkesedésünkről: ezek az élet részei, és a résztvevőnek örömet szereznek.

A szeretet megváltoztat, a szeretet gyógyít. Néha azonban halálos csapdát állít, és elpusztítja azt, aki teljesen átadja magát neki.

Az élet állandó kockázatot rejt, és aki megfeledkezik erről, az soha nem készül fel a sors kihívásaira.

A szeretet hidat képez olyan pontok között is, melyek között lehetetlennek tűnik a kapcsolat.

Sokkal fontosabb felfedezni egy olyan templomot, amiről még senki sem hallott, mint elmenni Rómába és kötelezően megnézni a Sixtus-kápolnát, kétszázezer másik turistával együtt, akik a füledbe kiabálnak. Természetesen menj el a Sixtus-kápolnába is, de sétálj az utcákon, vessz el a sikátorokban, ízleld meg annak szabadságát, hogy keresel valamit, amiről nem is tudod, hogy micsoda.

Néha az utunkba sodródik valami, de mivel még nem jött el a mi időnk, tovább is áll, nem érint meg minket, csak súrol - de azért ahhoz elég egyértelmű, hogy megértsük.

Néha annyira ragaszkodunk az életmódunkhoz, hogy visszautasítunk egy nagy lehetőséget, mert nem tudjuk, miként éljünk vele.

Csak az tud megmászni egy hegyet, aki megadja a testének azt a figyelmet, amit megérdemel. Annyi idő áll rendelkezésedre, amit az élet megenged, ment hát, és ne követeld azt, amit nem kaphatsz meg. Ha túl gyorsan mész, elfáradsz és félúton feladod. Ha túl lassan mész, rád esteledhet és eltévedsz. Élvezd a tájat, a források vizét és a gyümölcsöket, mert a természet nagylelkű, de haladj tovább.