Nekem az eddig meglévő írásjel is kevés.

A jó mondat eleven, mint maga a teremtés.

A mondat a gondolatok eleven valósága; a mondatfűzés módja egyben gondolkodási forma is.

A mondat: egy gondolat összefüggő, kerekded kifejezése, formai tagolása, természetes lélegzetvétele.

Minden rossz mondat törött ablak, melyen át egy rossz gondolatra látni.

Az írás csak akkor töltheti be rendeltetését, ha éppoly híven tolmácsolja a gondolatot, mint a szabatos, talpraesett élőszó. Az írásbeli gondolatközlés félreérthetetlenségének egyik biztosítéka a kifogástalan helyesírás.

Miattuk érzem, hogy itthon vagyok
a földön... élnem s küzdenem szabad...
Magamra hát sohase hagyjatok,
világteremtő, hűséges szavak.

Nem csak a dolgok teremtik az én szavaimat, de az én szavaim (és új építésű szavaim) is teremtik a dolgokat.

A magyar nyelv: létem, jövőm és reményem.

A mondat tulajdonképpen kérdőívkitöltés: alany, állítmány, tárgy, közvetlen vagy lazábban kapcsolt határozók.

Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig.

Egyes szavak csupán levelei, vékony ágai a nyelv törzsökének, azok rombolása könnyebben pótolható: de a szókötési formák azon nemesb ereket, csatornákat képezik, melyeken a fa éltető nedve kereng.

A nyelv nem lehet "egyszerű", mert az ember nem "egyszerű", aki beszéli. Az ember éppen azért beszél, mert nem egyszerű, mert bonyolult, és mindig fölöttébb bonyolult dolgot akar közölni.

A magyar kiejtést is tanulni kell, még a született magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folytonosan, berozsdásodik.

Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik.