Még sosem élt a világon ember, akinek másodszor is lehetősége nyílt volna első benyomást tenni.

Csak akkor jut eszünkbe, milyen hatalmuk van a gépeknek, ha elromlanak.

Néhány súlyos elmekórtani esettől eltekintve az emberek többsége abba őrül bele, hogy megpróbál kitörni a hétköznapok egyformaságából.

Az ízlésem a lehető legegyszerűbb. Mindenből beérem a legjobbal.

A halogatás a tagadás leghalálosabb formája.

A jólét elérésének legkevésbé fáradságos módja egyszerűen az, hogy "hozzuk a formánkat", szabadon, minden visszafogottság nélkül és annyi személlyel osztjuk meg értékeinket, amennyivel csak tudjuk.

Ha nem hajítok új kavicsot a vízbe, hamarabb megnyugszik a közvélemény posványos állóvize.

Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget. Csak egy tűzhelyet kívánok. Hívó lámpafényt, meleget azoknak, akiket szeretek. Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet és kevés embert. De az aztán Ember legyen!

Zűrzavar a világ: vigyázz, magad ne világ légy!

Szeretnék nagy és nemes dolgokat véghez vinni, de a fő kötelességem az, hogy a kisebb dolgokat is úgy végezzem el, mint ha nagyok és nemesek lennének.

Egyszer megkérdezte tőle, miért van fönn minden hajnalon. Azt mondta, vétek aludni ilyenkor, gyerekem. Nézd a leveleken a harmat gyöngyeit, hallgasd a madarak álmos pittyegését, nézz keletre, ahol vörösből folyékony arannyá lesz az ég... Tudod, mi a hajnal? Az éjszaka legkisebb lánya. Tiszta és odaadó.

Már régen felismertem, hogy nemes erényre vall, ha nem csinálunk nagy dolgot az érzelmi életünkből. Munkából mindig van elegendő, és a külső világból is.

A szépségre nem lehet törekedni, mert az mindig egy másik, gyakran közönséges törekvésnek a mellékterméke.

Ha nem vagy képes nagy dolgokat véghez vinni, végezd nagyszerűen az apró ügyeket! Ne várj az alkalomra! Ragadd meg a közönséges hétköznapi alkalmakat, és tedd őket naggyá!

A világ tágas, ismeretlen vidék, amit a teraszokról szemlél az ember.