Ébredés idején az új nap kétes örömmel tölti el a szobát; csöppnyi remény, hogy az alvás és ébrenlét vonzó bizonytalanságát még elnyújthatjuk az álmodó képzelet félig alvása és a megvalósult képzelet félébrenléte között.
Az ember ne aludjon ott senkinél. Az alvás halál. Minden reggel feltámadás. A hús feltámadása.
A vasárnapok a legrosszabbak. Olyan sivárak. A vasárnapok olyanok, mint a buta ember homloka. A vasárnap amolyan ódivatú dolog még abból az időből, mikor mindenki dolgozott. A rabszolgatartó társadalom maradványa.
Ki akar új irányt adni az életének? Ki akar kilépni a mindennapok taposómalmából? Végül is titokban mindenki erre vágyik.
Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba, mert annak ugyanaz lesz a vége.
Sajnos, a dolgok sosem mennek olyan simán, ahogy eltervezzük őket.
Arra biztatok mindenkit, hogy engedjen vágyainak, mert ezek teste jelzései. Teste pontosan tudja, mi az, amit elutasít, és mi az, ami jó neki. Az engedékenység azt jelenti, hogy megbízik önmagában.
Ha pálinkáról van szó - úgy lát sötétben is, mint a bagoly.
Amikor kisüt a Nap benned, amikor megjön az életkedved, amikor a legnagyobb bajod sem baj - ez mind angyali segítség! Nem ő adja, kívülről, hanem felhozza belőled, mert ismer. És tudja, hogy lelked legmélyén mindig derű van.
Mindig tudni lehet, mikor van péntek. Van egyfajta különleges pénteki izgalom, amely párosul a megkönnyebbüléssel, hogy ismét eltelt egy hét.
A "meglátjuk" valójában mindig nemet jelent.
Ahogy az entrópia állandóan növekszik, az az univerzum alaptörvénye, így az élet alaptörvénye az entrópia ellen küzdeni.
A csoda észrevétlenül lép az életedbe. Hétköznapi, közönséges, szürke pillanatnak álcázza magát. És csak sok év múlva döbbensz rá, hogy igen, ez csoda volt! Észre sem vetted!
Semmi nem sikerül pontosan olyanra, amilyennek az alkotója szánja. Növekszik, mint egy gyerek, méghozzá nem mindig a kívánt irányba.
Miért hagyja a futballszurkoló, hogy néhány elfuserált perc a meccs végén tönkretegye háromórányi örömét? Mert a futballmeccs egy történet. És egy történetnek fontos a vége.