Nem te választod az életedet: ő választ téged. Nem értheted meg, miért jut neked több öröm vagy több szomorúság. Csak fogadd el és menj tovább. Az életünket nem választhatjuk meg, de azt mi döntjük el, hogy mit kezdünk a kapott örömökkel és bánatokkal.
A feltétel nélküli elfogadás a legnagyobb élmény, amelyet egy ember átélni képes.
Ezt az elcsépelt szöveget, szeresd a másikat olyannak, amilyen, és ne akard másnak látni, hiába ismerjük, hiába tudjuk, hogy így van, csak öregen vagyunk képesek megvalósítani.
Nem lehet valakit szelektíven elfogadni, csak teljes egészében, vagy sehogy. Micsoda totalitarizmus a természettől!
Néha muszáj megtennünk azt is, amiben nem találunk élvezetet.
Van abban valami vigasztaló, ha az embert indokoltan korholják - de csak módjával, és nem állandóan.
Jól tudom, hogy ez a szó: aljas, nem jelent egyebet, mint hogy az illető másképp gondolkodik, mint mi.
Mert hogy` szálljon,
Bár kalitja már kinyitva,
Rab madár is, szegett szárnyon?
Azért szeretjük a másikat, mert a másik is szereti magát. Az tud boldogan élni a másikkal, aki saját magával is képes boldogan élni. Tudom, érzem, hogy hangzik mindez, de ezt nem könnyű elérni, ez korántsem annyira magától értetődő állapot, mint amennyire közhelyesen hangzik.
Úgy kell kijutni a labirintusból, hogy úgy teszünk, mintha nem létezne, építünk egy kis önálló világot a végtelen útvesztő egyik félreeső sarkában, és azt játsszuk, hogy nem tévedtünk el, hanem otthon vagyunk.
Nem, nem "a" tökéletes férjre van szüksége. Csak valakire, aki számára tökéletes.
Szerencsések azok, akik tudják, hogy a szenvedés nem mennyei dicsőség.
Mindenki tudja, hogy fáj felnőni, de mindenki felnő.
Láttam sok igazságtalanságot, és azt vettem észre, a legtöbb ellen tehetetlen az ember, így nem foglalkoztam vele különösképpen. Inkább megbocsátottam a bosszú helyett.
Megtanultam, hogy nagy a világ, hogy egyetlen kis zugából nem lehet belátni az egészet; hogy mindenütt van jó és rossz; hogy másutt másfélék az emberek, de ez nem jelenti azt, mintha nekik nem lehetne igazuk.