Az ösztön mindig többet ér az észnél.

A jelenlegi digitális számítógépek olyanok, mint a tudós idióta.

A könnyed társalgáshoz, a szellemes csevegéshez komoly, alapos tudás szükséges, hogy üres fecsegéssé ne váljék. Általános ismeretek, finom modor, könnyed mozgás és helyes tapintat azon kellékek, melyek alapján valaki kedves társalgású egyén lehet.

Az emberiség hosszas és nehéz munkája után kétféle örökség van: anyagi és értelmi. Az első elfogyasztható s megsemmisíthető, a másik csak fogyasztás által nő.

A háború sorsát nemcsak a személyes bátorság dönti el, hanem még inkább a hadvezetőség szellemi képessége, a háború borzalmait nemcsak az önfeláldozás, áldozatkészség enyhíti, hanem a tudo­mányos munka.

A bizonyosság egy olyan tudatállapot, amelyben nem függünk mások feltételezéseitől.

Van az úgy, hogy választ kapsz a kérdéseidre, de nem szükségszerűen akkor, amikor szeretnéd.

Először a tényeket kell ismernünk, és nem lehet mindjárt csak úgy önmagában spekulálni.

Ha hosszas küszködések és tévedések sorozata után valami hirtelen megvilágosodik, ekkor mintha kinyílna előttünk egy új és szebb világ, és ebben a megszentelt pillanatban szárnyalni kezdenek az új gondolatok.

Az életet nem lehet megérteni gondolkodás nélkül. Aki nem gondolkodik, az a sugallatainak rabszolgájává válik.

ENNYIT tanultam:
valamit mindenki tud;
mindent senki sem.

Az elméd is egy galaxis. Több benne a sötétség, mint a fény. De a fénytől értékes.

Léteznek az univerzumnak olyan szintjei, amelyek meghaladják az emberi értelem határait? Komolyan hiszek abban, hogy a válasz: nem; mindent meg tudunk érteni.

Semmi sem lehet fontosabb, mint hogy éljünk az elménk adottságaival!

Az intelligencia ma olyan ritka és csak oly kevés számu megvetett emberbe van szorulva, hogy nem veszedelmes. De ne ringatózzunk csalódásban: ellentétben van fajunk szellemével. Ha valami véletlen szerencsétlenségből - amitől azonban nem kell tartani - áthatná az egész emberi tömeget, a hatása olyan volna, mint az ammoniakoldaté, amelyet hangyabolyba öntenek. Az élet hirtelen megállna. Az embereket csak az tartja fönn, hogy rosszul értik azt a keveset, amit megértenek. A tudatlanság és tévedés oly szükséges az élethez, mint a kenyér és a viz. A társadalomban az intelligenciának csak rendkivül ritkának és gyöngének szabad lennie, hogy ártalmatlan maradjon. És csakugyan igy is történik az életben.