Nincsenek nehéz problémák, csak olyan problémák, amelyeket egy adott intelligenciaszinten nehéz megoldani. Ha egy parányit elmozdulunk felfelé, néhány probléma egyszerre átkerül a "lehetetlen" kategóriából a "magától értetődőbe". Mozduljunk el jelentősebben felfelé, és az összes probléma magától értetődővé válik.

Csak félig tud valamit az, aki nem tudja magáról, hogy tudja; s tudni, hogy tudunk, annyi, mint önmagunkat ismerni. Az önismeret nemcsak önmagáért kívánatos és fontos dolog, hanem azért, mert nélküle semmilyen más tudás sem nyerhet kritikai igazolást és biztos megalapozást.

A tudás gondolkodni tanít, a gondolkodás pedig elvezet a hatalomhoz.

A tudásnak akkor van értelme, ha nem beléd verni akarják, hanem ha meg is akarod szerezni magadnak. Kell a motiváció, csak úgy ragad meg.

A kérdések utak. A válaszok csak eltorlaszolják őket.

Az ostobaság olyan börtön, ahonnan sosem kerül ki az ember, nem harmadolnak jó magaviseletért, ez életfogytiglani büntetés.

Ha valamiről sokat tudunk, akkor hallgatunk. Csak a műkedvelők biztosak és bőbeszédűek. A teljes tudás - a külsőségben - fölöttébb hasonlít a teljes tudatlansághoz.

A tudás és a tapasztalat mindig velünk van. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy ne porosodjon. A tudásunkat mindig bővítenünk kell.

Egy dolog okosnak lenni, s más bölcsnek.

Nem fontos, hogy másoknál okosabbak legyünk. Elég, ha egy nappal előbbre látunk náluk.

Lehet, hogy a tájékozottság magabiztossá tesz, de a tájékozatlanság nyugodttá.

Az emberi természet olyan, hogy nem elég, ha tud - szereti, ha ezt mások is látják és elismerik.

Senki sem érti a világot, amelyben él, de némelyek jobban feltalálják magukat, mint mások.

Meglepő, hogy gyakran az okos embereknek sem sikerül felfogniuk, hogy a butaság milyen pusztításra és rombolásra képes.

Amit tudunk, sokkal kevesebb annál, mint amit nem tudunk.