Attól a versenytárstól kell félned, amelyik egyáltalán nem foglalkozik veled. Csinálja a dolgát, méghozzá egyre jobban és jobban.

Ha a Forma-1-ben jó autóban ülsz, akkor a munka 60 százalékát máris elvégezted. Utána már csak meg kell verned a csapattársadat. Aztán ha az autód valóban elég gyors, akkor versenyeket is nyerhetsz.

Általában brutális, barbár sportként tekintenek az ökölvívásra. De számomra ez egy édes tudomány, egy mágikus tánc. Én csak ennek akartam megfelelni.

Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van és a pályán semmi nem sikerül. Nem számít, a lényeg az, hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubért, a szurkolókért és akkor a vereség is meg van bocsátva. Ilyen egyszerű!

Az emberek engem mindig teljesen figyelmen kívül hagynak a játékban. Senki sem várja tőled, hogy jó munkát végezz, aztán jobban dolgozol, mint azt akárki is gondolná.

Ebben a hajtásban nincs időm fáradtnak lenni.

Úgy veszem észre, hogy az az általános vélekedés és elvárás a csapat felé, hogy ismét nyerjen meg mindent. Ez lehetetlen. A siker egy díj, semmiképpen sem egy ítélet.

Számomra nagyszerű motiváció, ha az ellenfél szurkolói kifütyülnek engem idegenben. Ám fáj nagyon, ha a hazai közönség teszi ezt velem. Ez olyan, mintha hazamennék, és a gyerekeim kiröhögnének.

Követjük az emberiesség tanítását, soha nem feledjük az alázatosság igaz erényét.

Vezetés közben nem szabad félni, a sebességet azonban tisztelni kell. Ha valami nem úgy sikerül, ahogyan szeretnénk, kirepülünk a pályáról. Nem túl kellemes érzés, ha nem tudod irányítani az autódat.

Nincsenek példaképeim. A munkát, az elkötelezettséget és a versengést csodálom.

Vannak, akik azt hiszik, a futball olyannyira fontos, hogy úgyszólván élet-halál kérdése. Mindig elszomorít, ha ilyen véleményt hallok. Biztosíthatok mindenkit: a futball sokkal, de sokkal fontosabb.

Soha nem volt ennyire aluledzett az emberiség, mint mostanában, amióta mindenki birkózó-, tenisz- vagy futócipőben jár.

Az élet egyetlen olyan pillanata sem kárba veszett idő, amit nyeregben töltünk.

Ha mindig a mezőny végén állsz, senki sem tisztel, azonban ha gyakrabban harcolsz elöl, akkor már veled is számolnak a vetélytársak.