Te mindenkit szeretsz, ami azt jelenti, hogy neked mindenki közömbös.

Miért egyszerűbb megkritizálni a teremtést, mint örülni az életnek?

Lassan ismerni meg a gonoszt, vagy egyetlen ugrással a karjai közé vetni magunkat... végül is egyre megy.

A gonoszság nézőpont kérdése.

A hátrányos helyzet viszonyfogalom. Mindig csak valamihez képest lehetünk hátrányban. Miért lenne eleve hátrányban a roma tanuló, a szegény gyermek, a kerekesszékkel közlekedő diák? Helyzete, objektív adottságai akkor válnak hátránnyá, amikor olyan körülmények közé kerül, hogy sajátosságai, megkülönböztető tulajdonságai egyszerre csak megnehezítik az életét.

Hogy nektek, ha valamiről szó esik, azonnal véleményt kell mondanotok: ez ostobaság, ez okos dolog, ez helyes, ez csúf! Mit ér ez? Rájöttök talán bármilyen tett belső összetevőire? Biztonságosan meg tudjátok állapítani az okokat, amely miatt az történt, ami történt, és miért úgy, ahogy? Ha értenétek a hogyanját, nem ítélkeznétek olyan sietve.

Néhányan azt állítják, a házak falakból állnak. Szerintem ablakokból.

A szem és a tudat nem mindig ugyanazt látja...

Mi a rossz? A jónak az anyja. Minden, ami jó a világon, valami rosszból születik.

Lehet, hogy én vagyok a bolond a dombtetőn, de éppen onnan a legjobb a kilátás.

Megölsz egy embert, és gyilkos vagy. Megölsz milliókat, és hódító vagy. Megölsz mindenkit, és Isten vagy.

Ha nem tudsz változtatni a körülményeken, változtass a hozzájuk való viszonyodon.

Az élet szép. Viszonylag.

Egyél tehénszart! Hatmilliárd légy nem tévedhet! Nos, ugyanezt ábrázolják a nézettségi mutatók is.

Gyöngyhalászok, akik nemcsak magáért a gyöngyért ugranak a mélybe, hanem azért is, hogy másoknak felmutassák: nézd, milyen szép igazságot találtunk! De vajon érték lenne-e a gyöngy, ha valakinek a markában maradna?