Amit nem érzel, arról nem beszélhetsz.

A szánalom gyilkos érzelem. Annál csak a vak gyűlölet és talán a szerelem veszélyesebb.

Egy érzékeny embernek minden találkozásból van valami haszna vagy kára, mert érzelmeket és emlékeket ébreszt benne. A közönyös ember két lábon járó állapot: nem szív magába semmit, nem csordul túl semmitől, csak él a világban, mint egy befagyott erődítmény.

Méltó, de nem alkalmas emberi szerepre,
aki csak kiváltja, amit érezni szeretne.

Nem érez, aki érez
Szavakkal mondhatót.

A nagy érzésekhez nem feltétlenül szükséges teljes megértés.

A szívnek megvannak a maga indokai, amelyeket az indokló értelem nem ismer.

Ha emberekkel van dolgunk, sose feledjük el, hogy nem logikus lényekkel van dolgunk. Érzelmi lények vagyunk, akikben hemzsegnek az előítéletek, és akiket büszkeség és hiúság kormányoz.

Az ész figyelmeztet arra, hogy mit kell elkerülnünk, de a szív mondja meg azt, hogy mit kell cselekednünk.

A bolond kibeszéli a szívét, a bölcs viszont a szívével beszél.

Már régen felismertem, hogy nemes erényre vall, ha nem csinálunk nagy dolgot az érzelmi életünkből. Munkából mindig van elegendő, és a külső világból is.

Állandóan pozitívnak lenni annyi, mint mellőzni mindent, ami fontos, szent vagy értékes. Állandóan negatívnak lenni annyi, mint a nevetségesség és azonnali hiteltelenség fenyegetettségét érezni.

Emberek vagyunk, s minden az értelmünkön át történik velünk. Érzéseink és indulataink is értelmünkön át lesznek elviselhetőek vagy tűrhetetlenek.

Az ész nem ad erőt. Azt csak a szív adhat.

Igazi arcunk szemmel nem látható. Csak szívvel, néha.