Nemrég olvastam egy bölcs mondást: "Nyugi. A szívünk olyan, mint egy bozótvágó kés, segítségével ki tudjuk vágni magunkat a sűrű dzsungelból." Nagyszerű tisztelgés egy hű barát előtt, akire mindig és mindenben számíthatunk. Erős és kitartó útitárs, kimerítő munkájáért cserébe csak annyit kér, hogy jól bánjunk vele.

A rejtvény úgy vonzza az orvost, mint a mágnes, az emberekről való gondoskodás során ez az iránytűje.

Az, hogy a művészet gyógyít, nem feltétlenül igaz. Van, amikor gyógyít és van, amikor beteggé tesz vagy összetör.

Adja tarka mezt, hát, s hadd beszéljek kedvem
Szerint, s én megtisztítom át meg át
E mételyzett világnak undok testét,
Ha gyógyszerem` türelmesen szedi.

Mégiscsak luxusnak találom, fölöslegesnek, így bosszantónak, hogy a betegségre kell használnom az erőimet. Miközben nincs választásom. Még szerencse.

A pozitív gondolkodás megerősíti az immunrendszert.

A modern orvoslás hiába a legjobb, ami valaha volt, de a bizalom soha nem volt ilyen rossz. Az interneten keresztül annyi fals információt is kapunk, és annyira nagy az elvárás, hogy nem azt kapjuk a mindennapokban, amit várunk, és ez a bizalomvesztés következtében az emberek könnyebben elfogadják azt, amiről valaki erősebben mondja, hogy igaz. Az alternatív medicina erre épül.

A genetika megtölti a fegyvert, de az életmód húzza meg a ravaszt.

Aki halhatatlannak hiszi magát, az egyáltalán nem törődik a betegségekkel.

Egyedül te vagy felelős a testedért! Az orvosnak nem vagy szívügye, sem rokona, sem ismerőse, sem boldog őse, sem senkije! Ha nincs a kezedben a lelet, akkor kérdezz! Ha nem mond semmit, akkor kérdezz! Ha akkor sem válaszol, akkor kezdj el kiabálni, firtasd, ne hagyd annyiban, gondolj a legrosszabbra, rendezz jelenetet, sok hűhót (nem) semmiért! Inkább legyen a mai napon műbalhé, mint holnap valódi dráma.

Könnyű a doktorokat szidni. Hozzá kell tennem, hogy valóban vannak köztük jók és rosszak. Úgy kell őket elképzelni, mint a jó zsaru/rossz zsarut, valaki szolgál, valaki pedig teljességgel közömbös az egyén iránt. A szerencsén, netán a sorson számonkérhető, kihez kerülünk, vagy egyáltalán észrevesszük-e időben a jeleket.

Az egészségünk ne csak akkor legyen fontos, amikor már valóban nagy a baj! Egyedül te vagy felelős a testedért!

Legalább annyira fontos, hogy az orvossal is meglegyen a kémia, mint a szerelemben a partnerünkkel. Éreznünk kell egymás rezdüléseit, biztonságban kell tudni magunkat minden esetben, amikor befekszünk egy ilyen bonyolult helyzetben valaki kezei közé, és tulajdonképpen rábízzuk az életünket.

Kevés megfizethetetlen érzés van a világon, de mindenképp közéjük tartozik az, hogy nem kell pelenkát hordanod.

A sok megrendítő dolog közül a legrémesebb dolgok egyike az, amikor látod az orvosok szemében a sajnálatot, azt, hogy tudják, engem már nem lehet megmenteni az ő tudásuk szerint. Vagy amikor elszörnyülködnek a fiatalságodon.