Ha át akarod alakítani a dolgok fennálló állapotát, bizonyos mértékig alkalmazkodnod kell hozzá.

Aki lelkesen átvág valamely tudományág területén, végül azt tapasztalja, hogy az nem végtelen, és nem elegendő számára, amiért is más tudományágakhoz kell fordulnia, össze kell ötvöznie őket egymással, csakhogy közülük a többség a tehetetlenség határát elérve, vállat von: - Ez a helyzet! -, mások dühöngve ütköznek neki a környező falaknak. Nehezen nyugszunk bele a tehetetlenség szomszédságába.

Mezítelenül és halálveszélyben mindnyájan egyformák vagyunk.

Mindenki magában hordozza saját halálát.

A szélhámosok aránya a politikusok között egyáltalán nem nagyobb, mint azok között, akik tartózkodnak a politikától, vagy akiknek nem szabad politizálniuk.

Némely ember tragédiája éppen abban áll, hogy noha elvben számtalan lehetőség közül van joga választani, a valóság arra kényszeríti, hogy alig egypár közül válasszon.

Az ember, miután hozzászokott a jóhoz, hibát kezd találni benne, és többre vágyik.

A sokat locsogó férfiak jobbak, mint a szófukarok, mert tudni lehet, mit forgatnak a kobakjukban, míg amazok forralnak valamit magukban, és amikor az ember a legkevésbé várná: supp!

Az emberek valamely tapasztalatból jellemüknek megfelelő következtetésre jutnak.

Jó portéka vevőre talál.

A paraszt nem ért a politikához, ő a nemzet örökké kiskorú gyermeke, és mindenkor gyámság alatt kell maradnia.

Úgy tetszik, mintha valamennyi egyén számára végtelen számú lehetőség nyílnék másokkal való kapcsolatainak megválogatásra; a valóságban azonban a lehetőségeket meghatározza és korlátozza az illető egyén társadalmi helyzete, foglalkozása, és sok más nagyon kézzelfogható tényező, hogy a többi, szubjektív, érzelmi tényezőről ne is szóljunk, amelynek azonban csak akkor van jelentősége, ha a választás valóban lehetséges; márpedig a kis helységekben a válogató vonzalmak érvényesülési tere minimális. S ami még súlyosabb, ha az ember összerúgja a port a számításba vehető egyének valamelyikével, kizárják a játékból, azaz a körből.

Az ügyvédek nem feltárni iparkodnak az igazságot, hanem furfangos beszéddel a számukra kedvező irányba fordítani.

Nem tudom, hogy a fájdalom hiánya egyenlő-e a boldogsággal, de a fájdalom minden bizonnyal kizárja.

A történelem egyebet sem tesz, mint igazol bennünket, valamennyiünket külön-külön.