A boldogság - legegyszerűbb és egyben legmélyebben gyökerező vágyunk - révén az égvilágon mindent át lehet alakítani, amitől félünk, és amin változtatni szeretnénk.

Meg kell tanulnod különválasztani a pillanatot a helyzettől. A kettő korántsem ugyanaz. A helyzet körülveszi a jelen pillanatát.

A konfliktusok azért lángolnak fel, mert képtelenek vagyunk megérteni, hogy ugyanannyi nézőpont létezik, mint ahány ember. Egyéni látásmódunk adomány számunkra.

Hiába hiszed, hogy jogosan ítéltél el másokat, azok az emberek bizony el fognak határolódni tőled. Soha senkit nem tett még boldoggá, ha az igaza bebizonyosodott. Az egyetlen következménye a viszály és a szembenállás, hiszen az igazad bizonygatásával valakiről mindig azt állítod, hogy téved.

Ha nem ragaszkodsz foggal-körömmel az igazadhoz, az korántsem azt jelenti, hogy nincs saját nézőpontod, csupán annyit jelent, hogy nem érzed szükségét a megvédelmezésének. És épp a védekezésmentesség állapotban válunk legyőzhetetlenné, hiszen nem nyújtunk többé támadási felületet.

Az egyszerűségben természetes nagyság rejlik. Erre a tulajdonságra nem tehetsz szert akaratlagosan. A lényed sugározza magából.

Korábban szerzett sebeink felidézésekor energiáinkat arra irányozzuk, hogy egy múltbéli sérelem többé ne ismétlődhessen meg. Az újabb sérelmek veszélyét azonban sosem leszünk képesek kiküszöbölni pusztán az által, hogy megpróbáljuk ráhúzni a múltat a jelenre.

Mások véleménye erőteljesen befolyásolja a saját kilétünkről alkotott elképzelésünket. Az érme egyik oldala, hogy vágyunk mások helyeslésére, mert az erősíti önképünket. A másik oldala pedig az, hogy rettegünk mások rosszallásától, ugyanis az aláássa a magunkról alkotott képet.

Az ego valójában nagyon is ingatag. Kényszeresen függ a helyesléstől, az ellenőrzéstől és a hatalomtól. Ezekkel a dolgokkal önmagukban nincs is semmi baj. Probléma akkor keletkezik, ha annyira függő helyzetbe kerülsz tőlük, hogy helyeslés, ellenőrzés, biztonság és hatalom nélkül elveszettnek érzed magad.

Szívem megbízható útmutatót nyújt, ha bízom benne. Segít nekem az empátia, az együttérzés és a szeretet megtapasztalásában. A szív az érzelmi intelligencia székhelye.

Semmi sem intelligensebb, kreatívabb és erőteljesebb gyógyító rendszerünknél - az egyetlen tényezőnél, amelyet következetesen figyelmen kívül hagyunk.

Valahányszor csapongónak, túlterheltnek vagy stresszesnek érzed magad, netán háttérbe szorulsz, megjelenik a menekülési hajlam. A tagadás a menekülés egyik formája.

Az érzelmeknek is megvan a maguk szintje, ahol különbséget tehetünk erőt adó és mérgező érzések, vagy szeretetteljes és kártékony kapcsolatok között.

A szüntelen változás világában van valami, ami nem változik.

Szeretetem úgy sugárzik, mint egy máglya fénye. Senkire sem irányul, és senkitől sincs megtagadva.