A népből jön az államhatalom. - No de hova megy?

Szeles, fázós földről, emberek,
Csupa sebbel kell majd mennetek:
Szinte mind maradna boldogan,
Ha fölébe már a rög zuhan.

Nézd a legyőzöttek tökfödőjét!
Mégsem az volt bukásunk napja ám,
Mikor végül is fejünkről leverték,
Hanem, mikor föltettük hajdanán.

A kapitalizmus körültekintően és gátlástalanul gondoskodik arról, hogy az emberek előtt rejtve maradjanak a társadalmi összefüggések.

Tanuld meg a legegyszerűbbet! Azoknak,
Kiknek ideje eljött,
Nem késő soha!

Kérdezed, mi a szerelem -
nem éreztem sosem -
Kérdezed, az öröm milyen -
a fényét nem látta szemem.
Kérded, mi az aggodalom -
őt ismerem -
őt barátnőmnek mondhatom.

Ha siet, akkor ne veszekedjünk, mert egy jó veszekedéshez sok idő kell.

Minél rosszabb a helyzete, annál inkább kiviláglik, mennyire jó ember valaki. A szenvedés nemesít!

A földi nép olyanra vágyik,
Ami a földön nem lehet,
Búvóhelyet ásna rogyásig,
De csak a sírját ássa meg.
Van, aki fárad, futva, félve
Töri magát nyugvóhelyért,
S ha benne fekszik, kérdi végre:
Miért is siettem, jaj, miért?

A hidak túl rövidek,
hogy a szíveket áthidalják.

A megvesztegethetőség ugyanaz az emberek közt, mint a Jóistennél a könyörületesség.

Rendes országban nem kell erény, mindenki közönséges ember lehet, se nagy bölcs, se nagy hős.

A béke disznóól, rend csak a háborúban van. Békében a nép elvadul.

Csak tervezz mindent meg,
A terv az jó dolog!
De tervezd gyorsan újra meg,
Mert menni úgyse fog!

A jó embereket arról ismered meg
Hogy jobbá lesznek
Ha megismered őket. A jó emberek
Vendégül látnak, hogy épüljenek, mert
Abból okul az ember, ha figyel
S ha mondanak is néki valamit.