A fény harcosa nem fél attól, hogy bolondnak nézik.
Hinned kell magadban, abban, hogy elérsz valamit, akármennyi ideig tart is.
A tétovázás gyengíti az akaratot. Nincs helye a kétségeknek. Cselekedni kell!
Már most is bennünk van az az erő, ami ahhoz kell, hogy megtegyük azokat a dolgokat, amelyekről el sem tudtuk képzelni, hogy lehetségesek.
Csodálatos képessége volt, hogy adott helyzetben sosem azt nézte, mit mondanak neki, mi történik vele, hanem mindig kristálytisztán átlátta a dolgokat, a lényegüket. Ezért nem is idegesítették fel az éles helyzetek, kívülállóként tudta átélni azokat, jellegzetes száraz iróniával reagálva a kihívásokra.
- Istenem, de mi van, ha nem kellek neki?
- Akkor vonítani fogsz a fájdalomtól. Aztán összeszeded az életed darabjait, és mész tovább. Az én lányom erős.
Tégy úgy, mintha becsülnéd magad, és becsülni fognak mások is.
Beképzeltségemben el ne rontsak bármit is! Ahogy a hősök oly gyakran a mesékben. Mindig csináltak valamit, s a már-már holtbizonyos boldogságot eltolták a háztól.
A való világban az ember valóra válthatja a saját csodáit.
A gyerekek az iskolában kiröhögtek, ha felvettem azokat a ponchókat és kendőket, amiket a nagyanyám csinált... Mikor kicsi voltam, kaptam tőle egy rojtokkal díszített mexikói dzsekit. Azt hordtam mindennap, a suliban is, tökmindegy volt, mit gondolnak az emberek.
Nem vagyok a sors áldozata - gondolta minden percben -, hiszen merek kockáztatni, átlépni a korlátaimat, és olyan kalandban lesz részem, amelyre majd öregkoromban, egy unalmas délutánon nosztalgiával emlékezhetek - bármilyen abszurdnak tűnhet is ez.
Valahányszor számunkra megoldhatatlan létkérdés elé kerülünk, és a továbbiakban a dilemma nem hagy nyugton, mindent elkövetünk, hogy halogassuk, megkerüljük a szembenézést azzal a megoldással, amellyel eddig nem néztünk szembe.
Ha tudunk anélkül kívánni, hogy aggódnánk miatta, minden kívánságunk azonnal teljesül.
Aki folyton a veszély közvetlen közelében él, az lassan hozzászokik.
Miről nem hiszed,
hogy fenn tudod tartani,
azt el is ejted.