Mind olyan a nő mint a fa, mely alatt
Míg könyörögve fut a csevegő patak,
Rá nem hullatna egy zöldülő levelet,
Csak ha már hervad, és a patak bejegedt,
Vagy elment messze, és föltűnt egy új eren.
Nincs sérelem oly szörnyű, mérhetetlen,
Mint melylyel nő minket halálra sért.
De nincs oly jaj a mélységes szivekben,
Mit női szív szeretve meg nem ért.
A csak nők közti létnek vannak olyan vetületei, amik minden közegben azonosak, függetlenül attól, hogy a felső tízezerről vagy a társadalom alsó és piszkos rétegeiről van-e szó.
Legyél topmodell alkatú vagy szürke veréb. Az idegenvezetők olyanok, mint a légikisasszonyok. Mindenki izgalmasnak találja őket. A férfiak azt látják beléd, amit éppen akarnak: könnyen megkapható nyári kalandot, a megközelíthetetlen dívát - attól függ, mire vágynak.
Lehetsz egyszerre bátor és nőies. Lehetsz az ország vezetője, és szeretheted közben a virágokat. S ami ennél is fontosabb, lehetsz királynő, miközben hitves is vagy.
Két okból szoktuk bámulni a csillagot, mert ragyog és mert kifürkészhetetlen. Közvetlen közelünkben azonban van egy sokkal elbűvölőbb és sokkal mélységesebb titok: a nő.