A gyűlölködő, elutasító gondolat szellemi méreg. Ne gondolj rosszat másokról, mert ezzel önmagadról gondolnál rosszat. Te vagy a saját világmindenséged egyetlen gondolkodója, és gondolataid teremtő erejűek.

A gyűlölet sav, amely felemészti a lelket, teljesen mindegy, hogy az ember maga gyűlöl, vagy őt gyűlölik.

A bosszú legtöbbször a bosszúállónak okozza a legnagyobb keserűséget.

Mihelyst társaid jó és rossz tulajdonságaival foglalkozol, rést nyitsz a szíveden, amin belép a gonoszság. Mások vizsgálata, bírálata és a velük való versengés gyöngévé tesz, majd legyőz téged.

Az ördögöt alábecsülni, ezzel van nékem vitám, hisz az, akit mindenki gyűlöl, valaki tán!

Ha ököllel támadsz rám, biztos lehetsz benne, hogy az én öklöm kétszer olyan gyors lesz, mint a tiéd. De ha azt mondod, üljünk le, és beszéljük meg a dolgokat, tisztázzuk a nézeteltéréseket, és ezek okát: rögtön kiderül, hogy tulajdonképpen nem is különbözik olyan nagyon a véleményünk, csak néhány pontban kell megegyeznünk, mert sokban máris egyetértünk. Ha tehát megvan bennünk az együttműködéshez szükséges türelem és őszinteség, semmi akadálya az együttműködésnek.

A gúnyolódás gyakran lelki szegénység.

A rossz ember, az erős ember senkire sem haragszik, mert vastag páncél védi a szívét, és akinek leginkább ártani akar, arra sem haragszik, mivel a harag drága erőpazarlás. Ezért tartózkodjunk a haragvástól, és ha megdobnak kővel, dobjuk vissza a követ mosolyogva és orcánk elváltoztatása nélkül, de hétszeres erővel, ha tudjuk. Ha pedig nem tudjuk, bele kell nyugodnunk abba, hogy izmaink még gyakorlásra szorulnak.

Sem a szerelem, sem pedig a gonosz nem képes legyőzni mindent, de a gonosz cinkelt lapokkal játszik.

A hideg elfordulás, a közöny a nyílt ellenszenvnél is veszedelmesebb méreg.

A bosszú olyan cselekedet, amelyet valaki azért akar elkövetni, mert tehetetlen; ám mihelyt a gyengeség érzése megszűnik, a bosszúvágy is elmúlik.

Aki tudja, hogy mit várhat az élettől, az nagyképűnek tűnik a gyávák előtt.