A nyeréshez szerencse kell... a vesztéshez tehetség!

A sikerben mindig van egy adag munka, egy adag szellem és gondolat, egy adag szerencse. Minél cudarabb a világ, minél zűrösebb az évszázad, annál fontosabb a szerencse.

Soha ne a szerencsédben bízz! Az ilyen pillanatok csupán ajándékok.

Az élet olyan, mint egy pókerjátszma. Vagy én osztok, vagy nekem osztanak. Tehetség és szerencse kell hozzá. Az ember tartja a tétet, emel és blöfföl. Mindig lehet tanulni a partnerektől. Előfordul, hogy egyetlen párral nyerünk, de az is, hogy fullal vesztünk. Bármi történjék is, addig jó, amíg mozgásban van a pakli.

A szerencse olyan, mint a nő, kívánni kell.

A szerencse azé lesz, akinek erős a keze. De az élet teljességéhez ez kevés. Szeretnünk kell egymást, a testvért is, nemcsak önmagunkat.

Az életben a szerencse sem véletlenszerűen pártol az emberekhez. A matematikában többnyire azoknak van szerencséjük, akik tehetségükkel, munkájukkal kiérdemlik.

Semmi értelme kiszámítani egy történés valószínűségét vagy esélyét, ha az már megtörtént.

Ahányszor az életben az eszem után döntöttem - akár a magánéletemben, akár a munkámban - mindig elszúrtam. Az okosságommal nem mentem semmire, velem minden jó - szerencsével történt.

Ha nem jön ki számodra a lépés, és nincs szerencséd, akkor az emberek hajlamosak elfelejteni azt, hogy korábban mit tettél le az asztalra.

A futballhoz kell szerencse is, de a szerencséért tenni kell.

Szerencse kell ahhoz, hogy az életen végigmenjünk.

Mind ugyanúgy rázkódunk kilenc hónapon át a skatulyában, és utána pörögni kezd a kocka. Vannak, akik csupa hetest dobnak, és sajnos vannak, akiknek csak kettes jön ki. A világ már csak ilyen.

A mázli hosszú távon már képesség kérdése.

A ráhibázás sosem csupán szerencse. Mindig van benne egy kis tehetség is.