Akármilyen próbatételekkel és korlátozásokkal is szembesülünk, fenn akarjuk tartani a jogot - a szabadságot -, hogy mi írhassuk életünk könyvét. Ez az emberi lét tulajdonképpeni lényege.

Életünk során elképzelhetetlen nehézségekkel találkozhatunk. Érdeklődési köreink és vágyaink változhatnak. De bármi történik is, fenn akarjuk tartani a jogot, hogy személyiségünknek és értékrendünknek megfelelően alakíthassuk az életünket.

Minden választás a szabadság pillanata, mert akkor az összes többi életemet megölöm, bezárom a kaput mögöttük.

A szabadság nem lehet határtalan, mert akkor önmagát semmisíti meg.

Csak úgy lehetünk igazán függetlenek, ha addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér.

Mindig kerülöm azt, hogy bármi úgy forduljon, hogy nekem abból egy küldetéstudat legyen, sőt meg is ijedek, ha valahova odakötöz valamiféle küldetéstudat, hogy nekem ezt és ezt kell csinálnom, és így és így kell reagálnom dolgokra. A szabadságomat veszíteném el, ha lenne küldetéstudatom.

Az öröm, a boldogság és a bőség mind a szabadság ajándékai.

A szabadúszás azt jelenti, hogy szabadon úszkálhatsz és szabadon meg is fulladhatsz. Nem jön oda a csónak, hogy megmentsen. Mégis az összes veszélyével együtt szabadságmániás vagyok.

Fogd ezeket a törött szárnyakat, és tanulj meg repülni.

A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.

Ami engem illet, tőlem annyiszor szabadságolod magad, ahányszor csak akarod, és akkor jössz vissza, amikor jónak látod. Azon a határon belül, ami még mindkettőnk szempontjából kényelmes.

A bűnöket, melyeket az új keletű szabadság fakaszt, egyetlen szer tüntetheti el csupán - s e varázsszer a szabadság.

A szabadság végső, érett gyümölcse a bölcsesség, mérsékletesség és könyörület. Közvetlen következménye viszont gyakran borzalmas bűn, tobzódó tévelygés, kétkedés a legnyilvánvalóbb, vakhit a leghomályosabb dolgokban. Ellenfelei éppen e válságos időszakban szeretik közszemlére állítani a szabadságot... ha az efféle nyomorult álokoskodás diadalt aratna, soha és sehol szerte a világon nem épülne jó ház, nem alakulna jó kormányzat.

Gyermekkorában tud csak igazán élni az ember! Ami azután következik, már csak a robot.

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!