A világ egyre inkább afelé halad, hogy nyomasszon bennünket. A boldogság nem használ a gazdaságnak. Ha megelégednénk azzal, amink van, miért kéne több? Hogyan adsz el egy ránctalanítót? Eléred, hogy az emberek aggódjanak a koruk miatt. Hogyan veszed rá őket, hogy egy pártra szavazzanak? Eléred, hogy aggódjanak a bevándorlás miatt. Hogyan köttetsz velük biztosítást? Eléred, hogy aggódjanak, minden miatt.

Vannak dolgok a képernyődön, amik ártanak neked.

Hosszú távon a médium tartalma kevésbé számít, mint az, hogy hogyan befolyásolja gondolatainkat és cselekedeteinket. Mint egy ablak a világra és saját magunkra, a népszerű médium úgy formálja meg azt, amit látunk és ahogy látjuk - s végül, ha eleget használjuk, megváltoztat bennünket is mint egyéneket és a társadalom tagjait.

A számítógép monitora felszámolja a jóságával és kényelmével kapcsolatos kételyeinket. Olyannyira a szolgánkká vált, hogy már szinte kellemetlen dolog rádöbbenni, hogy egyben az uralma alá is kerültünk.

Minden technológia az emberi akarat megnyilvánulása. Eszközeinkkel arra törekszünk, hogy kiterjesszük hatalmunkat és irányításunkat a bennünket körülvevő tényezők - a természet, az idő és a távolság, valamint mások - felett.

Egy új médium soha nem a régebbi kiegészítése, de a régit sem hagyja érintetlenül. Addig-addig nyomorgatja a régi médiát, amíg az új formát és helyet nem talál neki.

A világháló csak azért ragadja meg a figyelmünket, hogy aztán szétszórja. Erősen magára a médiumra koncentrálunk, a villogó képernyőre, de közben elvonja a figyelmünket az, hogy folyamatosan bombáz bennünket egymással versengő üzenetekkel és ingerekkel.

Új, hosszú távú emlékek tárolásakor nem korlátozzuk szellemi képességeinket, inkább megerősítjük őket. Memóriánk minden egyes bővítésével együtt jár intelligenciánk növekedése. A világháló a személyes memória kényelmes és vonzó kiegészítése, de amikor az internetet ez utóbbi helyettesítésére kezdjük el használni, és megkerüljük a konszolidálás belső folyamatait, fennáll annak a veszélye, hogy elménk gazdagságát korlátozzuk.

A kultúra több, mint - ahogy a Google fogalmaz - a "világ információinak" az összessége. Több annál, amit bináris kódokra redukálhatunk és az internetre feltölthetünk. A kultúra csak akkor őrizheti meg létfontosságú szerepét, ha minden egyes generáció tagjainak elméjében sikerül megújulnia. A memória kiszervezésével a kultúra elsorvad.

Minden eszköz korlátokat is szab és lehetőségeket is kínál. Minél többet használjuk, annál inkább idomulunk az alakjához és a funkciójához. Ez magyarázza, hogy miután egy ideig szövegszerkesztőn dolgoztam, egyszer csak azt vettem észre, hogy már kezdem elveszíteni abbéli képességemet, hogy kézzel írjak és szerkesszek.

Az interneten nincsen Álmosvölgy, nincs olyan nyugodt hely, ahol a szemlélődő állapot gyógyító varázsát kifejthetné. Csak a városi utca végtelen, megbabonázó nyüzsgése van. A világháló stimuláló hatása - a városhoz hasonlóan - élénkítő és inspiráló lehet. Nem is szeretnénk róla lemondani. Ugyanakkor kimerítő is, és elvonja a figyelmünket.

A kamera fölött lévő piros lámpa megváltoztatja a teret, a dimenziót, vagyis akkor megszűnik minden, és elindul valami egészen más.

Ugyanolyan ébernek kell lennünk a média közhelyeivel szemben, mint amilyen óvatos volt Flaubert az irodalmiakkal szemben. Az utóbbi a regények sírásója; az előbbi a nemzeteké.

A csodálatra, rajongásra való hajlam az emberi psziché kitörölhetetlen és fontos tulajdonsága; figyelmen kívül hagyása vagy megbélyegzése sem fogja eltüntetni: egyszerűen csak a felszín alá fogja nyomni, s ott fog ólálkodni elkorcsosulva és elhanyagoltan, várva, hogy méltatlan célpontokra akaszkodjon. Ahelyett, hogy a celebek iránti vonzódásunkat elnyomni próbálnánk, értelmes és termékeny irányt kell szabnunk neki.

A helyesen szervezett társadalomban a legismertebb emberek azok lennének, akik a legmagasabb rendű, legnemesebb és társadalmilag leghasznosabb értékeket testesítik meg, következésképp az ilyen társadalomban egy híresség tiszteletének beismerése büszkeségre, és nem szégyenkezésre vagy restelkedő mosolyra adna okot.