A föld az föld, nem oszt, nem szoroz, hol nyugszik az ember.

A halál új életet szül, mondják az emberek. Csakhogy az emberek ostobábbak, mint a legostobább kecske. Én mondom: a halál nem szül semmit! A halál a Hideg Asszony.

Ahol egy öreg meghal, hely nyílik valami újnak.

Ami meghalt, az halott, és kész. Nincsen már utána semmi, Jóisten sincsen. Mert ha volna Jóisten, akkor nem lenne olyan pokolian messze a mennyország!

A halál, akárhogy tervezzük is, az utolsó iszonyat marad.

A halál csak egy átmenet, radikálisabb változás, mint a pubertás, de nem kell úgy kiborulni miatta.

Oly sokan halnak meg értelmetlenül, miközben még élhettek volna. Egy élet megmentése ellensúlyozhatja egy másik elvesztését.

Az ember sosem tudhatja, mikor lehet szüksége gyors halálra.

Ahogyan az élet fogalmát sem tudjuk pontosan meghatározni, a halál is örök titok marad. Elkerülhetetlen: a természet rendjének alappillére, hogy átadjuk a helyünket a fiatalabbaknak.

Az embernek testi, lelki és társadalmi igényei vannak egészen addig, amíg az öntudatát végleg el nem veszti. A haldokló éppen úgy igényli ezek kielégítését, mint az egészséges, csak más szinten, gyakran fokozottan. Egymásra vagyunk utalva.

Életünkben csak egyet tudunk bizonyosan, azt, hogy meghalunk - s már ez is vigasztaló.

A halál csak annyi, mint elfújni egy gyertyát.

Talán egész életünkben ezt keressük: a legmélyebb gyászt, mert mielőtt meghalunk, végül magunkra maradunk.

A kórházban a haldokló magányos. Számos gép, műszer csatlakozik testünkre. Nincs körülöttünk szüntelenül szorgoskodó hozzátartozónk, aki néhány kedves szóval odalép hozzánk, letörli a verítéket homlokunkról, fájdalomcsillapítót ad, elbeszélget velünk, eltereli figyelmünket a jelenről. A kórházban az ügyeletes ül a nővérfigyelőben, és szemével a műszerek jelzéseit követi. Többnyire csak akkor megy a beteghez, ha hívja, vagy az állapota rosszabbra fordul. Az elmúlás mechanikus, gépies lett. Elembertelenedett, akár világunk jó része.

Az élet is kötelező, épúgy, mint a halál. És ha már kötelező, próbáljuk tűrhetővé tenni.