Az intelligencia a leghatalmasabb "erő" a világegyetemben. A kellően fejlett intelligencia képes előre jelezni és leküzdeni bármilyen akadályt, ami az útjába kerül.
Mivel az agy szerkezetét kutató képalkotó módszerek elérték azt a felbontást, hogy érzékelni tudják a dendrittüskék kinövését és az új szinapszisok kialakulását, ma már láthatjuk, hogyan növekszik és szó szerint a gondolatainkat követve hogyan változik az agyunk. Ez pedig új jelentésárnyalatokkal ruházza fel Descartes szállóigéjét: "Gondolkodom, tehát vagyok".
A gondolatok azért léteznek, hogy minél több elénk tornyosuló problémát megoldhassunk. Elsősorban azokat a problémákat nem vagyunk képesek megoldani, amelyeket nem tudunk megfogalmazni, és ezek legnagyobbrészt olyanok, amelyeknek nem vagyunk tudatában. A felmerülő problémák esetén a legalapvetőbb kihívás az, miként tudjuk szavakba (vagy esetenként egyenletekbe) önteni azokat. Ha ezt megoldjuk, képesek vagyunk megtalálni a problémával ütköztethető és a problémát megoldó gondolatokat.
Ha a háború a feltalálás apja, akkor a játék az anyja.
Mindnyájunkban személyiségek sokasága lakozik. Képesek vagyunk az összeset magunkban hordozni, de mivel nem állnak rendelkezésünkre olyan eszközök, amelyekkel kifejezésre juttathatnánk őket, általában elfojtjuk ezeket a személyiségeket. Jelenleg nagyon korlátozott a hozzáférhető technológia – mint például a divat, a smink, a frizura – ahhoz, hogy különböző kapcsolatoknak, alkalmaknak megfelelően alakítsuk át magunkat.  A jövőbeli, teljes bemerülést kínáló virtuálisvalóság-környezetekben viszont jócskán bővíthetjük személyiségpalettánkat.
A fehérjefeltekeredés és a sejtosztódás a természet figyelemre méltó, kifinomult tánca az élet teremtésében és újrateremtésében.
A testem átmeneti test. Részecskéi havonta szinte teljesen átalakulnak. Csak a testem és az agyam mintái folytonosak.
A játék csak egy másik változata a munkának; összes formájában bensőséges szerepet játszik az emberi tudás felhalmozásában.
Az intelligencia varázsa szinte "semmivé" satnyul, amikor teljesen megértjük a működését. További varázst csak az intelligencia eddig még nem ismert működései által kiváltott kíváncsiság képes generálni.
Ha egy számítógép egyszer képes lesz reprodukálni az emberi intelligencia kifinomultságát és széles tartományát, szükségszerűen túl is szárnyalja majd azt, és folytatja hatványozottan exponenciális emelkedését.
A betegségek veszélyes előrehaladásának visszafordítását és legyőzését háborúként fogjuk fel. Mint minden háborúban, ebben is fontos mozgósítani az összes hírszerzési eszközt és fegyvert, amit csak lehet, és mindennel rá kell támadni az ellenségre, amink csak van.
Az élet összes csodája és a betegségek összes nyomorúsága mögött meglepően tömör információs folyamatok, lényegében szoftverek rejlenek.
A természetes kiválasztódás során kialakult rendszerek minden zsenialitásuk ellenére több nagyságrenddel alulmaradnak azokkal szemben, amelyeket mi magunk meg tudunk tervezni.
Egy adott terület technológiája eleinte mindig megfizethetetlenül drága és hibás. Aztán egyszerűen csak drága lesz, és valamivel jobban működik. A következő szakaszban a termék olcsóvá válik és nagyon jól működik. Végül aztán gyakorlatilag ingyenessé válik, és remekül működik.
A technológiában vagy bármilyen evolúciós változásban mindig van egy élcsapat, meg vannak a lemaradók. Még ma is akadnak emberek, akik ekével szántanak, de ez nem lassította le a mobiltelefonok, a telekommunikáció, az internet, a biotechnológia és a többi elterjedését. A lemaradók végül úgyis felzárkóznak.