Könnyebben tartható kézben egy szabadsághoz szokott város a saját polgárai révén, mint bármilyen más módon.

Saját fegyverei nélkül egyetlen birodalom sem lehet biztonságban, s csak jó szerencséjében bízhat, hogy megmenekül a bajtól.

Vannak, akik inkább képesek nem hibázni, mint elkövetett hibákat jóvátenni.

Az embereknek úgy kell ártani, hogy ne lehessen félni a bosszútól.

Közös emberi hiba, hogy szélcsendes tengeren nem számolunk a viharral.

Olyan ostobák az emberek, s olyannyira csak a mának élnek, hogy aki be akarja csapni őket, mindig megtalálja köztük a maga emberét.

Ha az emberek jót kapnak onnan, ahonnan rosszat vártak, szívesebben elkötelezik magukat jótevőjüknek.

Az emberek megbosszulják az apróbb sérelmeket, mivel a súlyosakat nem tudják.

Inkább támadnak az emberek olyan valaki ellen, aki megszerettette magát velük, mint akitől félnek; mert a szeretet olyan egyezség, amelyet az emberek rosszaságból és minden alkalommal, mikor érdekük kívánja, érvénytelennek tekintenek; a félelmet pedig a büntetéstől való rettegés ébren tartja.

Minél több homokszem pergett le életünk homokórájából, annál tisztábban láthatunk át rajta.

Úgy szokott történni, hogy az olyan embernek, aki mindenkihez jó akar lenni, gonoszok okozzák a vesztét.

Mindenki azt látja, milyennek mutatod magad, s csak kevesen értik, milyen vagy valójában.

A paradicsomba csak a poklon keresztül vezet az igazi út.

Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni.

Megjegyzendő, hogy az ilyen véget, amely egy elszánt ember elhatározásából szokott születni, a fejedelmek el nem kerülhetik, mert bárki megtámadhatja őket, aki maga a haláltól nem fél.