Akik nem tudnak, de magukról azt hiszik, hogy tudnak, tőlük ered minden rossz a világban.

Ha emberi szeretettel szeretünk, a szeretetből könnyen átcsapunk a gyűlöletbe; de az isteni szeretet nem változhat meg. Semmi sem olthatja ki, még a halál sem. Ez a lélek lényege.

Apró szigetecskék voltak, amelyeken ideig-óráig megpihenhettek, hogy azután újra a titkolt ellenségeskedés, elidegenülés tengerében fuldokoljanak.

Nem az a kedves, aki szép, hanem az a szép, aki kedves.

Nincs nagyság ott, ahol nincs egyszerűség, jóság és igazság.

Ha az ember a valóság alapján ítél, nincs többé semmiféle játék. S ha játék sem lesz, mi marad akkor?

Úgy érzem, a mosoly teszi, amit egy arc szépségének neveznek; ha a mosoly hozzáad valamit az arc bájához, akkor az arc gyönyörű, ha nem változtatja meg közben, akkor mindennapi, ha elrontja, csúnya.

Mindenki annyit él, amennyit szeretett. Aki szeretetet nem adott, semmit nem adott. Aki szeretetet nem teremtett, semmit nem teremtett.

A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van.

Mindenki az emberiséget akarja megváltoztatni, és senki sem önmagát.

Az élet egész tarkasága, gyönyörűsége, szépsége fényből és árnyból tevődik össze.

Egész lényemben érzem azt az igazságot, hogy a férj és feleség nem különálló lények, hanem ez a kettő: egy.

Hinni kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog legyen az ember.

Ha az ember felismeri és érzi lelkében az Istent, akkor felismeri és érzi a világ minden emberével való közösséget is.

Városban az ember akár száz évet is elélhet úgy, hogy nem veszi észre, hogy már régen meghalt.