Az unalom legtöbbször azzal kezdődik, hogy a házasságban már nem beszélgetnek, csak megbeszélnek valamit.

A házasság műalkotás. Következésképpen: a házasság megélése művészet is. A művészet három fő ellensége pedig: az ismétlés, a gépiesség és a szürkeség.

A halál és a szerelem valahol a lélek mélyén összeérnek.

A jó házasság szüntelen kompromisszumok, kölcsönös engedmények sorozata.

A házasságban a nehézkedés törvénye uralkodik. Azaz az alacsonyabb szinten álló húzza le a magasabb színvonalon állót. A kivétel csak a szabályt erősíti.

A házasság misztériumának a legdurvább arculcsapása a számítás.

Aki túl gyakran "szeret", egyszer sem szeret.

Ha nem kapjuk meg azt, akit "szeretnénk", még mindig szerethetjük azt, akit kaptunk.

Boldogok, akik figyelnek mások hívására, anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.

Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.

Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.

Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert öröm lesz az életük.

A halál hozzátartozik az élethez. De azt is tudom, hogy nem pont, hanem kettőspont.

Boldogok, akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak, ha megbántják őket, és szelíden szólnak, mert Jézus nyomában járnak.