Higgy az élet örök igazságaiban, mert ezek sosem változnak! Ez az út vezet előre, felfelé, Isten felé.

Elméd törvénye a hit törvénye. Ez annyit jelent: higgy elméd működésének módjában, higgy a hitben. Elméd hite nem más, mint maga a gondolat - ilyen egyszerű -, maga a gondolat, és semmi más.

Imád azért talál meghallgatásra, mert tudatalattid alapelve érvényesül, és az alapelv érvényesülésén azt kell érteni, hogy a dolog működik.

Az élet törvénye a hit törvénye, a hit pedig nem más, mint az elmében megfogamzott gondolat.

Szomorú az én lelkem mindhalálig.
Szomorú, s elhagyott, mert hittelen.
Jöjj, drága ember, beszélgess velem,
Szódra szívem rossz kérge tán lemállik.

Csak higgy, és teljesül a vágyad.

A kudarc és a vereség a legnagyobb tanítómestere annak, akinek "van Csillaga és hisz a Hitben!"

Az evangéliumnak titokzatos ereje van, kifejezhetetlen hatása, melegsége, mely az értelemnek is megnyilatkozik és a szívet lenyűgözi... Itt van előttem a kiváltságos könyv az asztalomon, sosem fáradok bele, hogy újból és újból olvassam.

Isten lenézi a babonás vakhitet.

Szüntelen azzal büszkélkednek nekünk, hogy milyen fontos és hasznos a túlvilági élet hittétele; mint mondják, akkor is hasznos, ha nem volna igaz, mert kedvezően befolyásolja az embereket és az erényre sarkallja őket. De valóban igaz-e az, hogy e dogma hatására az emberek bölcsebbekké és erényesebbekké válnak? Azok a nemzetek, amelyekben él ez az elképzelés, példamutatóak-e erkölcseiket és viselkedésüket tekintve? A látható világ nem kerekedik-e mindig a láthatatlan világ fölé? Ha azok, akik az emberek tanítására és kormányzására hivatottak, maguk is felvilágosodottak és erényesek lennének, akkor a realitások talaján állva sokkal jobban betölthetnék tisztüket, mint a haszontalan ábrándok felhasználása révén; de a törvényhozók - ravaszok, nagyravágyók és romlottak lévén - mindenütt egyszerűbbnek vélték, ha a nemzeteket mesékkel elaltatják, ahelyett, hogy az igazságra tanítanák, kifejlesztenék elméjüket, érzékelhető és valóságos indítékokkal sarkallnák az erényre, és ésszerű módon kormányoznák őket.

A hit erősebb a tudásnál, főképp a vakhit, hiszen a tudatlanságon alapszik, és aki semmit sem tud, abban nem is lehet semmit megingatni.

Az ismeret megelőzi a hitet! Az ismeret nélküli hit: vakhit.

A vakhit elleni tiltakozás az emberi ész legnagyszerűbb vonása.

A hit magában, tudás nélkül kaotikus, ködös valami, és könnyen csődöt mond, alkalmazhatatlanná válik a kétségbeesett szükség óráiban.

Jobb, ha nem hiszek Istenben, mint ha elhiszem, hogy az Ő akaratából történik minden.