Amint valamiért vagy valakiért felelősséget vállalunk, önként korlátozzuk a szabadságunkat. Már egy könnyelműen "adott szót" is meg kell tartani, ha nem akarunk a nem szavahihető emberek közé tartozni.

A valódi bölcs kívánalma szerint rakja meg a tüzet, vagy oltja el azt, ahányszor csak akarja. Ám ha nem tanít meg arra senkit, hogyan kell tüzet gyújtani, minden bizonnyal egy cél vezérli, hogy mindenkit átengedjen a sötétnek.

Sarkadban nyargalnak álarcos tegnapok.
Névtelen tettek, fedezetlen adósságok.
Nem bújhatsz el. Mindenért fizetned kell.

A szeretet a kötelességek sora, csak éppen kapott egy szép nevet, hogy könnyebben lehessen elviselni.

Nem az a férfi, aki gyermeket tud nemzeni, hanem az, aki megélhetést tud biztosítani gyermekei számára, gondjukat tudja viselni és szeretni tudja az édesanyjukat.

A becsületes ember nem rakhat könnyelműen tojásokat, nem hagyhatja fészekalját a véletlenre, mint a madár, nem bízhatja magát mások aratására.

Tudomásul kell vennünk, hogy a szerelem sem mentes a veszélytől, hogy azok, akik szeretik egymást, életre, halálra felelősek egymásért.

Ha feladja az ember, soha nem tudja meg, lett volna-e ereje ellátni a feladatot.

A jövő világban az orvosok több életért felelnek majd, mint most mi, hadvezérek.

Ha az ember hozzászokik a luxushoz, hogy mindent többször ellenőrizzen, hanyaggá válik.

Nagyszerű dolog nagymamának lenni. Az embernek nincs szülői felelőssége.

Amikor életről-halálról van szó, az embernek nem lenne szabad a maga jelentéktelen gondjával-bajával foglalkozni.

Az alázat óriási dolog. Emlékszem, a háború alatt a földalattiban mindenfelé fel volt mázolva a falakra egy jelmondat: "Minden rajtad áll vagy bukik." Gondolom, valami kitűnő pszichológus eszelte ki, de szerintem ez egy veszedelmes és káros gondolat. Merthogy nem igaz. Nem igaz, hogy az a bizonyos "minden", mondjuk, a Little-Blank-in-the-Marshban lakó Mrs. Blanken áll vagy bukik. És ha mégis elhitetik vele, az igen rossz hatással lesz rá. Miközben azon töri majd a fejét, hogyan is hasznosíthatná magát a világpolitikában, a gyereke lerántja magára a teáskannát, és leforrázza magát.

Hogyhogy felelős?! Megint ez az őrjítő hülyeség! Miért találnak ilyen nagy szavakat az emberek, hogy a megmagyarázhatatlant megmagyarázzák!

Semmi sincs annyira az ízlésem ellen, mint a könnyelműség az életben. A nők és a gyermekek megengedhetik maguknak a gondatlanságot, a férfiak nem.