Egy helyes gondolatot tartósan sosem lehet hazugsággal elnyomni.

Bízz azokban, akik az igazságot keresik, és kételkedj azokban, akik már megtalálták.

Jövendőmondásból busásan meg lehet élni, igazmondásból annál kevésbé.

Kételkedem, tehát gondolkodom.

A kételkedés serkenti a gondolkodást. Minél pontosabban tudom, mit kell gondolnom, annál kevésbé tudom, mit gondolok valójában.

Nem az a kérdés, hogy akarunk-e hinni, hanem az, hogy akarunk-e tanulni - és ez épp az ellenkezője.

Olyan mélységekbe süllyedünk, ahol már az egyértelműt is megkérdőjelezi az intelligens ember.

Lemond az igazságról, aki megnyugszik abban, amelyikben él.

Az emberi gondolkodás rendjével szögesen ellentétes azért hinni el dolgokat, mert azt akarjuk, hogy azok legyenek, és nem azért, mert láttuk, hogy valóban léteznek.

Bizonyos önálló munka nélkül egyetlen komoly kérdésben sem lehet megtalálni az igazságot, és aki fél a munkától, az maga fosztja meg magát attól a lehetőségtől, hogy az igazságot megtalálja.

A süketnél is rosszabb az, aki nem akar hallani.

Ha a forgatáson eltüsszentem magam, 40 ember jön mindjárt valami csodagyógynövénnyel. Bokszolni is azért kezdtem el, mert ez az én válaszom azokra a figurákra, akik fehér pizsamában egymás chi-jét tapogatják.

Mi a hagyomány? Felsőbbrendű tekintély, amelynek nem azért engedelmeskedünk, mert a számunkra hasznosat parancsolja ránk, hanem azért, mert parancsol.

Azzal pocsékoljuk el a legtöbb időt, ha nem gondoljuk végig a dolgokat.

A dogma nem más, mint határozott tilalom a gondolkodásra.