Pontos és igaz információra van szükségünk. Az igazság pedig nem függvénye annak, hogy kinek használ.

Nem egyes kiváló nők ragyogó tettei a legjelentősebbek, hanem inkább a nők millióinak mindennapi jelentéktelen tettei, még a legegyszerűbbeké és a legszerényebbeké is.

Forradalmi elmélet nélkül nincs forradalmi mozgalom sem.

A történelmet a néptömegek alkotják, a hősöket meg a történelem.

A bizalom jó dolog. Az ellenőrzés még jobb.

Egy hazugság, ha elég sokszor mondogatják, igazzá válik.

A forradalom az emberiség legnagyobb extázisa.

Éppen azért, mert mindenféle vallásos eszme, mindenféle isteneszme vagy akárcsak az istennel való kacérkodás is kimondhatatlan hitványság, amelyet a demokratikus polgárság különös türelemmel (sőt gyakorta még jóindulattal is) fogad, - éppen ezért ez a legveszélyesebb hitványság, a legundorítóbb "métely". Millió bűnt, szennyet, erőszakot és fizikai ragályt sokkal könnyebben ismer fel a tömeg, és ezért ezek sokkal kevésbé veszélyesek, mint a legdivatosabb "eszmei" köntösbe bújtatott, kifinomult, szellemi isteneszme.

A kis tévedés mindig szörnyű nagy tévedéssé válhat, ha az ember ragaszkodik hozzá, ha elmélyíti azzal, hogy nagy feneket kerít neki, ha "végigviszi".

Bizonyos önálló munka nélkül egyetlen komoly kérdésben sem lehet megtalálni az igazságot, és aki fél a munkától, az maga fosztja meg magát attól a lehetőségtől, hogy az igazságot megtalálja.

Ha elismerjük, hogy a természetben objektív törvényszerűség uralkodik, s hogy a természet objektív törvényszerűsége megközelíthető hűséggel visszatükröződik az ember fejében, akkor ez materializmus.

Az ember hibái mintegy folytatásai erényeinek. Ha az erények tovább tartanak, mint kellene, ha nem akkor mutatkoznak meg, amikor kellene, és nem ott, ahol kellene, akkor hibák.

A süketnél is rosszabb az, aki nem akar hallani.

A logika törvényei az objektívnak a tükröződései az ember szubjektív tudatában.