A szerelem azt jelenti, hogy két ember: kettő és mégis egy. Egy férfi és egy nő egyetlen angyallá olvad össze. Ez a mennyország.

Az ivásnak ugyanaz a törvénye, ami a szerelemnek: bárhol, bármikor, bárhogyan.

A szerelem olyan, mint a háború: könnyű elkezdeni, de nagyon nehéz megállítani.

Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul és tanul.
Aki halandó, csak halandót
szerethet halhatatlanúl.

Én én vagyok magamnak,
S neked én te vagyok.
S te én vagy magadnak.
Két külön hatalom.
S ketten mi vagyunk.
De csak ha vállalom.

Az életben az egyetlen természetes állapot a szerelem... Minden egyéb mesterkélt, és csak a világ rontására szolgál. Egyedül a szerelmesek nem rontanak semmit a világon.

Az érzékiség gyakran elsieti a szerelem növesztését, úgyhogy a gyökér gyenge marad, s könnyen kitéphető.

Milyen tehetetlenek vagyunk, akár a hálóba akadt madarak, ha elfog bennünket a vágy!

Ő sokkal inkább én, mint jómagam. Bármiből van is a lelkünk, az övé s az enyém egy.

Minél inkább szeretsz valakit, annál többet akar tőled, és annál kevesebbet tudsz neki adni, hiszen már odaadtad szerelmed.

Senki sem értheti a szerelmet, aki még nem tapasztalta annak őrületét. És senki sem értheti a szerelmi őrületet, nem számít hányszor tapasztalta.

Az óvatosság minden formája közül talán a szerelemben tanúsított óvatosság a legvégzetesebb az igazi boldogságra nézve.

Egy nő számára szerencsétlenség, ha sohasem szerették, de tragédia, ha sohasem szeretett.

Egy emberi lény szerelme egy másik emberi lény iránt: talán a legnehezebb feladat, amely ránk van bízva, alapvető feladat, végső próba és bizonyság, megmérettetés, amelyre minden más vizsga csak előkészület.

A férfi és a nő két olyan ékszerdoboz, amelyek egymás kulcsát tartalmazzák.