Sohasem veszíthetjük el, amiben egyszer örömünket leltük. Mindazok, akiket mélyen szeretünk, részünkké válnak.

Szenvedéllyel gondolni egy másik emberi lényre mindig több bánatot okoz, mint örömet. Mindezek ellenére az ember nem lehet meg e tapasztalat nélkül.

A szerelmi kapcsolat olyan, mint a bot forgatása, a szalag pörgetése, vagy a pálcikával evés: könnyűnek tűnik, amíg nem próbáltad.

A szerelem tűz. De vajon melengeti-e majd szíved, ha porig égeti házad? Ne fogadj rá!

A szerelem matematikájában egy meg egy mindennel egyenlő, és kettőből egy az semmi.

Amikor eljő a szerelem, erőfeszítés nélkül érkezik, mint a lágy déli szellő, amely nagy cseppekkel, frissítő, meleg záporokat hoz.

A szerelem nem éli túl, ha te csupán önmagad, időd, gondolataid darabkáit nyújtod számára.

A szerelem a bolond bölcsessége és a bölcs bolondsága.

Amennyire én látom, a szerelem a mindenség ajtóit tárja föl, s mindezek közül leginkább az ajtót az ember legbensőbb titkához, gyakran szörnyűséges és elrémisztő igazi önmagához.

A szerelem misztériuma nagyobb, mint a halál misztériuma.

Lehetetlen megbánni a szerelmet.

A szerelem bűne nem létezik.

Ahány fajta virág, annyiféle szerelem létezik: szalmavirág, amely sohasem hervad el, pitypang, amely várja, hogy a szél sokfelé terítse szét; vérvörös hegyi liliom, amely érzéki, édes illatát egyetlen nap árasztja ki, és éjszakára már a porba is hanyatlik. Egyikben sincs meg az összes virág szépsége.

Van az élet földje és van a halál földje, és a híd a szerelem, az egyetlen túlélő, az egyetlen jelentés.

A szerelem olyan, mint a higany a kézben. Tartsd a tenyered nyitva, és megállapodik benne. Csukd össze, és kiszökik nyomban.

A szerelem a létezés bora.