Az eredmény hibás lett egy nulla miatt,
a dolgozat egyes lett a hiba miatt,
a félévim hármas lett az egyes miatt,
az anyu meg mérges lett a hármas miatt,
az ajándék ugrott a méreg miatt,
és mindez egy semmi nulla miatt!

A szorzás tényezőiről írtunk dolgozatot.
Nem is lett olyan rossz, de azért jó se.
Hármas.
Ebben a félévben ez már a negyedik.
De sem az anyu, sem a Tünde néni nem akarja elismerni,
hogy négy hármas az ugyanannyi, mint három négyes.
Hiszen a szorzás tényezői felcserélhetők!

Matematikával még senki sem tudta saját gondolatait kiszámítani.

Abszurditásnak nevezzük azokat az értelmetlen egyenleteket, amelyekre nem létezik megoldás.

Csak egy dolgot nem tud megvalósítani e földi létében az ember: hogy a számokat egyértelműen visszafordítsa betűkre, anyanyelvére.

Hiába tudjuk, hogy a tőzsdei árfolyamok is bizonyos kaotikus törvények szerint alakulnak, ezzel még nem teszünk szert nyereségre. A világgazdasági válságról is körülbelül annyit tudtak előre a káoszelmélet kutatói, mint az asztrológusok.

A múltból, vagyis a már kipörgetett számokból nem lehet a jövőre következtetni. A rulettasztal pedig nem emlékszik semmire. Matematikával nem lehet ezt a szerencsejátékot legyőzni.

A matematika olyan nyelv, amelyen nem lehet ködös vagy pontatlan gondolatokat kifejezni.

Mindenki ismeri a szólást, miszerint "statisztikával mindent be lehet bizonyítani", ez azonban csak akkor igaz, ha a statisztikát rosszul, nem megfelelően használják.

Minden tudomány csak a sírig tart, fiúk... latin nyelv, magyar nyelv csak a sírig való... mert ki tudja, milyen nyelven beszélnek odaát az angyalok; de a kétszer kettő, édes gyermekeim, még a síron túl is csak négy lehet.

A logika épül a számokra, vagy a számok hozzák létre a logikát?

A matematikának nem sok köze van az elméhez. Főleg az enyémhez.

Az összefüggések felismerése inkább az intuíción, mint a matematikán múlik.

Az egész matematika tulajdonképpen egy végtelenségig variálható logikai rejtvény - megoldható talányok összessége.

A matematikát, ha helyesen fogjuk fel, nemcsak igazság, hanem egyszersmind magasrendű szépség is jellemzi: hideg és szigorú, a szobrászatéhoz hasonló szépség, mely nem fordul gyöngébb természetünk egyetlen részéhez sem, s amely nélkülözi a festészet és a zene elkápráztató kellékeit, viszont fenségesen tiszta, és oly szigorú tökélyre képes, amilyent csak a legnagyobb művészet tud felmutatni.