Ki más tudná újra felragyogtatni egy ember szívében a szinte teljesen feledésbe merült éveket? Néhány szó, egy ének, képek, melyek egyszer csak előkerülnek az emlékezet poros padlásáról - milyen drágák is lehetnek, ha Isten egy fénysugarat vet rájuk!

Az emlékeimet három csoportba lehet osztani: olyanok, amiket el szeretnék felejteni, olyanok, amiket képtelen vagyok elfelejteni, és azok, melyekről el is felejtettem, hogy elfelejtettem, amíg egyszer eszembe nem jutnak.

Az agy nem kenyérpirító. Összetett. Lehet, hogy alig több egy kilónál, de abban az egy kilóban egy élet emlékeit tárolja.

Új, hosszú távú emlékek tárolásakor nem korlátozzuk szellemi képességeinket, inkább megerősítjük őket. Memóriánk minden egyes bővítésével együtt jár intelligenciánk növekedése. A világháló a személyes memória kényelmes és vonzó kiegészítése, de amikor az internetet ez utóbbi helyettesítésére kezdjük el használni, és megkerüljük a konszolidálás belső folyamatait, fennáll annak a veszélye, hogy elménk gazdagságát korlátozzuk.

A várakozás nyitja az emlékek sorát, és az is zárja le.

Az emlékezet a legértékesebb valutája egy népnek.

Szörnyű az emlékezés, de még szörnyűbb, ha nem emlékezel.

Szép idő a gyermekkor. Ha az ember egyebet sem ismert meg a folytonos nyomorúságnál, ínségnél, megaláztatásnál, mégis szereti szépnek, jónak, boldognak mondani.

Idő multával az emlékekből lassan kipusztul minden keserűség, szomorú hangulat s csak a jó dolgok maradnak meg.

Egy-egy illat felidéz bennünk egy embert és egy egész életmesét.

Otthoni levegő, kellemes, édes és páratlan a világ összes levegői között, felejteni is könnyebben tud benne a káros ember!

Mi, színészek, olyanok vagyunk, mint az illat, amelyiktől szép emlékek élednek újra. Fiatalság, első szerelem...

Az élet egy hosszú úszás az emlékek között, az emlékezés zsilipje néha kinyílik, ilyenkor az emlékeket felkapja és magával viszi a víz, hogy aztán nem olyan messze lerakja, mint folyó a hordalékát.

Az ember azért talál rá a történetek kínos, traumatikus csomópontjaira, mert azok nem hagyják magukat háttérbe szorítani, sebtében elföldelni.

A test nem feled oly könnyen, mint a lélek.