Ha mindig a legkedvezőbb pillanatra várna, soha nem tudna továbbmenni: szüksége van egy kis őrültségre, hogy megtegye a következő lépést.

Ha egy lovas leesik a lováról, és nem pattan vissza rá azonnal, soha többet nem lesz mersze ráülni.

Ha minden percben megkérdjük magunktól, valóban azt akarjuk-e tenni, amit tenni készülünk, és csak akkor tesszük, ha a válaszunk igen, akkor automatikusan el fognak kerülni bennünket azok, akiknek nincs mit tanulniuk az olyanoktól, amilyenek mi vagyunk, és vonzani fogjuk azokat, akiknek van, és akiktől nekünk is van tanulnivalónk.

Vagy előre lépsz egyet a növekedés irányába, vagy hátrafelé a biztonságba.

Ne félj feladni a jót a nagyszerűért!

Rég eldőlt már minden, mint mindig. Legföljebb nem tudunk róla, és a látványos végjelenetet összetévesztjük a döntéssel, amely pedig már rég némán megszületett, hónapokkal azelőtt.

Semmit sem tudunk megváltoztatni anélkül, hogy elfogadnánk.

Vannak pillanatok, amikor legjobb, ha az ember megelégszik azzal, amije van, nehogy mindent elveszítsen.

Az élet útjainak nagy kereszteződései azok, ahol a felkészülés és az alkalom találkozik. Mások ezt szerencsének hívják.

Ha egyszer úgy döntöttél, hogy megteszed, tedd meg, és vállald a következményeket.

Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását.

Mindig két gondolatra van szükségünk: hogy az egyik leküzdje a másikat.

Jobb megvitatni egy kérdést anélkül, hogy eldöntenénk, mint eldönteni, anélkül, hogy megvitatnánk.

Ha nem tudod, melyik az igazabb két nézet közül, válaszd a becsületesebbet.

Minden nagy hiba elkövetése során valahol félúton van egy pillanat, amikor még vissza lehet fordulni és talán még jóvá is tenni.