A barátság annyit tesz - sem örömben, sem bánatban nem vagyunk egyedül.
A szerelem kaviár és esküvői torta, eper és tejszínhab. A szerelem pezsgő. A barátság frissen sült kenyér, frissen köpült vaj, házi sajt és finom tea két személyre. Persze akkor leszünk a legjobban, ha mindkettővel élünk. De mennyivel könnyebb megemészteni a barátságot!
A fájdalom a por, melyből a főnixmadár feltámad, benne kezdődik az újjászületés. Életet lehel az élő halottakba. Megtanít rá, hogy nem létezik abszolút igazság és abszolút hamisság. Megtanítja az élőknek, hogy ne legyenek biztosak semmiben, amit ismernek.
A régi boldogság helyét halott csend vette át. De nézd csak, amott zöld hajtás ütötte fel a fejét a romok között... az új, jobb élet kezdetének jele.
Kívánok neked mindent, ami csak jó - kiváltképp az újrakezdés képességét. Tanulj a szomorúságból és a hibákból! Aztán indulj tovább! És mindenekelőtt kívánok neked bátorságot! Ez a bölcsője minden másnak!
Kívánom neked a csend szépségét, a napfény dicsőségét, a sötétség rejtelmét, a láng hatalmát, a víz és a föld higgadt erejét, a levegő édességét és a szeretetet, mely ott található minden dolgok gyökerében. Az élet csodáját kívánom neked.
Köszönöm, hogy elviselted az elviselhetetlent. Hogy valamit teremtettél a semmiből. Hogy üres zsebekből is képes voltál adni. Hogy szerettél bennünket, mikor nem volt bennünk semmi szeretetre méltó. Köszönöm, hogy a lehetetlent is megoldottad egyetlen mosolyoddal.
Te nem egyszerűen hazavittél az autódon, mert éppen arra vezetett utad, amerre nekem. Hanem megfordultál, és megkérdezted, merre megyek.
Léteznek úgynevezett "egyszerű" emberek. Szürkék, szokványosak. Ők szövik apró szívességekből azt a hálót, amely összetartja a világot.
Mióta feltalálták a telefont, a testvérek sosincsenek egyedül.
Amikor ott ragadsz a hegyekben egy buszmegállóban, vagy egy vidéki úton, vagy ha a folyó kiöntött a medréből és keresztülhömpölygött a hálószobádon, vagy ha totálkárosra törted az autódat, vagy ha minden barátod kidőlt mellőled az influenzajárvány miatt, ha nem akar elmúlni az a csúnya, makacs fejfájásod... a nővéred egyszerűen csak ott van veled.
Soha ne becsüld alá azt a megnyugvást, amit egy macska adhat - nincsenek szavai, de apró érintéseivel, bökdöséseivel, odabújásaival kimutatja irántad érzett szeretetét - és megpróbálja elterelni a figyelmedet a bánatodról.
A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál.
Furcsa, mennyire fáj, amikor egy barát elköltözik - és amit hátrahagy, csupán a csend.
Egy boldog pár egymásnak szóló mosolyát senki más nem értheti rajtuk kívül.