A modern tudomány kínálta elkápráztató lehetőségek ellenére nyitottságunkat konok kétkedéssel kell fékezni. Sok izgalmas lehető­ségről egyszerűen kiderül, hogy helytelen. Az új lehetőségek iránti nyitottságra és a kemény kérdések megfogalmazásának akarására egyaránt szükség van a tudomány előrehaladásához.

Az ember gondolatának, ha a természetet akarja megmagyarázni, olyan tág terjedelműnek kell lennie, amilyen maga a természet.

A mily örömmel tanultam mindig a zenét, a nyelveket, a tankönyveket, kivált a földrajzot és világtörténelmet, épen oly kevéssé érdekelnek a költők képzelt meséi. Azt hiszem: ezek mind agyrémek. Én a tudósokat nagyon becsülöm, mert ők a leghasznosabb ismeretek kincseit buvárolják és osztják szét az emberek között; de a költők! a költők - azt hiszem - csak bolondítják az embereket.

A képzelgőknek semmi sem használ jobban, mint a tudomány. Ennek igaz, kétségbevonhatlan szépsége a legábrándosabb elmét is jobban elfoglalja, mint a kába álmok szines semmisége.

Irodalom és tudomány együtt adja a nemzeti műveltséget.

Két, egymással ellentétes munkahipotézist képviselő kutató nem vita útján igyekszik dűlőre vinni a dolgot, a vitára legfeljebb álláspontjaik kölcsönös tisztázása céljából kerítenek sort. Nem egymással, hanem a tényekkel néznek farkasszemet, ezek pedig vagy az egyik, vagy a másik hipotézist érvénytelenítik majd - esetleg mindkettőt.

Csakis a tények iránti alázat teszi lehetővé a természettudományok ellentmondásmentes dobozrendszere által felhalmozott tudáskincs kollektív jellegét, valamint azt, hogy oly sok ember dolgozik együtt egy nagy építményen. Ezt az alázatot különös eréllyel kell megkövetelni a filozófiától is, amelytől azt várjuk, hogy képes legyen egy ilyen együttműködés koordinálására és irányának kijelölésére.

A tudósok néha ugyanolyan megszállottan fürkészik a múlt eseményeit, mint a történészek, mert nagyon sok múlhat az előzményeken. Minden kísérlet lényegében párbeszéd valamilyen előző kísérlettel, és minden új teória egy régi elmélet folyománya vagy cáfolata.

A "fontos" kutatások nem feltétlenül "jó" kutatások. Azt a vágyálmot pedig különösképpen el kell utasítanunk, hogy szerencsések leszünk... sokkal valószínűbb, hogy a sok jó szándékú ember rengeteg munkája középszerű eredményekkel zárul.

Mint minden emberi aktivitásnak, a tudománynak is vannak olyan elképzelései, amelyek az adott kultúra és kor szempontjából nem a legtökéletesebbek. De nagy hiba lenne, ha ezeket le akarnánk nyesegetni.

Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell a legszélesebb körben terjeszteni.

Ha megnézzük, mit is tudunk az atomok viselkedéséről, azt találjuk, hogy sokkal kevésbé engedelmeskednek törvényeknek, mint korábban hitték; azok a törvények, amelyek megszabják viselkedésüket, tulajdonképpen olyan statisztikai átlagokra vonatkoznak, amilyeneket véletlen eseményekből szokás számolni. Van egy olyan törvény, mint mindannyian tudjuk, hogy ha kétszer dobunk egy dobókockával, akkor nagyjából 36 esetből egyszer fogunk két hatost dobni. Ezt mégsem tekintjük bizonyítéknak arra, hogy a kockadobás eredményét pontosan megtervezett törvény szabályozza - éppen ellenkezőleg, ha minden esetben két hatost kapunk, akkor fogjuk gondolni, hogy az eredmény tudatosan megtervezett. A természeti törvények jelentős része éppen ilyen jellegű.

A tudomány az előző nemzedék által ráhagyott ismeret tömege arányában halad.

Nem létezik szerintem olyasmi, hogy magyar tudomány. Mindig berzenkedtem attól, amit úgy neveznek, hogy a magyar tudomány ünnepe. Szerintem ha valahol erősen hangsúlyozzák, hogy magyar tudományos eredmény, ott valami gyanús, mert az annak szimbóluma, hogy valamilyen kutatás periferiális, provinciális, a világ számára valójában érdektelen, csak mi magyarok vagyunk büszkék rá. Olyan, hogy magyar tudós, természetesen létezik, de ez nem azt jelenti, hogy az eredmény, amire jut, az magyar eredmény lenne.

A tudomány a vallási buzgalom és a babona mérgének nagy ellenszere.